Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. június 15 (238. szám) - A katasztrófavédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - ÉKES JÓZSEF (független):
4515 Ugyanilyen kérdéskör - én beszéltem a megyei igazgatóságokkal is - például a megyei igazgatóság hatásköri kérdése akár a kinevezés, akár a számonkérés területén vagy akár a véleményezés területén, hiszen ha egy katasztrófa kialakul, a polgá ri védelemnek, a katasztrófavédelemnek is valamilyen szinten véleményeznie kellene. Vane joga, vane lehetősége erre egyáltalán? Hiszen ma már nagyon jól tudjuk, és ha itt a Vahavaprogramra visszatekintünk, amit Gál képviselőtársam is elmondott, a globál is felmelegedésből adódóan teljesen új kihívásokkal áll szemben a föld minden állampolgára, minden lakója. Ezeknek megvane a szakmai képzési háttere? Itt nemcsak a polgármesterekre gondolok, hanem azon vezető személyiségekre is, akik akár a katasztrófavéd elem területén, akár a polgári védelem területén megbízatással bírnak. Kellően felkészülteke? Vane számukra olyan oktatási, képzési rendszer, amely segítségével a teljesen új technológiákkal, technikákkal, kémiai, vegyi biztonság kérdésével teljes egészé ben tisztában vannak? Felépítenek egy üzemet, mellette van egy másik üzem, óriási nagy kérdés, hogy katasztrófavédelmi szempontból a véleményezési jogköre adott esetben megvane a polgári védelemnek vagy a katasztrófavédelemnek. Ez is egy nagy kérdés, tehá t ebben is mindenképpen rögzíteni és lépni kell. Nem terjed ki teljes egészében, képviselőtársam, én is végignéztem a törvényt. Ugyanilyen kérdés az önkormányzati hatáskör kérdése, amit Sisák Imre is a maga részéről elmondott. Amí g egy adott településnél van egy katasztrófa közeli állapot, addig a polgármester dirigálja - fogalmazzunk így - a folyamatot, de ha elvezénylésre kerül, mert szükséges elvezényelni, milyen eszközökkel, milyen finanszírozásból, ki fogja állni, hiszen ez is mind az állampolgárok pénzéből történik. És amit Sisák Imre is mondott, az alap létrehozása egyfajta megelőzés kérdése, mert ha egy katasztrófa beáll, a védekezés ugyanúgy az állampolgárok pénzéből kerül finanszírozásra. Tehát ezekben a kérdésekben is min denképpen lépni kellene. (Az elnöki széket Mandur László, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Ugyanilyen kérdés tulajdonképpen a védelmi objektumok fenntartása, karbantartása. Nagyon jól tudjuk, hogy Ausztriában és Finnországban… - nagyon jó példa a fin n polgári védelmi képzés, ami a lakosság irányában is kiteljesedik, évente a lakosság teljes egészét felkészítik. Nagyon jól tudja az állampolgár, hogy milyen útvonalon, hova, melyik helységbe kell neki eljutnia. Ezek Magyarországon mind leültek, és ezeket kellene pontosan törvényileg is úgy szabályozni, hogy adott esetben akár az önkormányzat, akár a védelmi hatóság a maga részéről a megfelelő képzési szintet az állampolgárok számára is tudja biztosítani előírásszerűen. Ehhez is hiányzik a finanszírozás. A z önkormányzatok jelenlegi finanszírozási helyzetükben sajnos nem tudnak erre összegeket fordítani. És lehet, hogy az állampolgár meg ott áll egy komoly baleset esetén, és nem tudja, hogy merre menjen. Tehát valahol pontosan a törvényeknek ezekkel a kérdés ekkel is foglalkoznia kellene. Úgy érzem, hogy az előző törvényben is a végrehajtás területén volt számos olyan kérdéskör, amit rendezni kellett volna - nem történt meg. Teljesen logikus, hogy ebben a törvényben - az EUs megfelelés szempontjaiból - kéthar mados törvények is benne vannak. Ez szakmapolitikai és nem pártpolitikai kérdés, mint ahogy Jüttner képviselőtársam is elmondta. Akkor miért nem törekszünk arra, hogy pár héttel később kerüljön be ez a törvény a bizottságok és a parlament elé, de legalább legyen meg mögötte a többpárti konszenzus, hiszen ha ez az álláspont és ez a hozzáállás, akkor ebből a kétharmados törvények sajnos el fognak vérezni, mert ilyen alapon nem támogatható, mint ahogy Sisák Imre is az érveit felsorakoztatta és elmondta. A mási k kérdés: én örülök annak, hogy a tűzoltók korkedvezményének kérdése tulajdonképpen nem kerül ki ebből a kérdéskörből. Itt a globális felmelegedés, valamint azoknak a törvényeknek az alkalmazása és szigorú betartatása… - ha kimennek Ausztriába, nem látnak avartüzeket olyan mértékben, hogy az állampolgárok égetik el a száraz növényeket. Miért nem? Dioxinhatása van. Erdőtűz esetén, avartűz esetén a tűzoltók mennek ki - tulajdonképpen maximálisan ki vannak téve ennek a folyamatnak. Azt hiszem, ha Juscsenko arc ára valaki ránéz, körülbelül sejtheti, hogy mit jelent a dioxin. Tehát ezeket a kérdéseket is tényleg rendezni kellene, és a teljesen új kihívásoknak megfelelően, akár technikai,
