Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. február 14 (198. szám) - Dr. Fodor Gábor (SZDSZ) - az igazságügy-miniszterhez - “A véleményszabadság újabb korlátja?” címmel - DR. FODOR GÁBOR (SZDSZ): - ELNÖK (Mandur László): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár:
46 DR. FODOR GÁBOR (SZDSZ) : Tisztelt Államtitkár Úr! Egy héttel ezelőtt Lomnici Zoltán, a Legfelsőb b Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke azt nyilatkozta, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács javaslata alapján a testület elnökét perlési jogosultsággal kellene felruházni, amennyiben a sajtóban megjelent közlések sértik a bíró i kart, s veszélyeztetik az igazságszolgáltatásba vetett bizalmat. Lomnici Zoltán fenti bejelentésére egy civil szervezet is reagált, elutasítva az OIT elnökének nyilatkozatát. A Legfelsőbb Bíróság elnöke szerint azért van szükség módosításra, mert az utób bi időben több olyan támadás is érte a bírákat, a bíróságokat, melyek a szólásszabadság határait túllépik, így a polgári perrendtartás 342. §ának alanyi körét kibővítenék az OIT elnökével, aki a bíróságot mint a harmadik hatalmi ágat ért sérelmek esetében felléphetne. Miként állapíthatjuk meg a véleménynyilvánítás szabadságának határait? Az Alkotmánybíróság a 36/1994es határozatában a szabad véleménynyilvánítás jogát olyan alapjogként határozta meg, melyet csak nagyon kevés joggal szemben lehet korlátozni . Jelen esetben két alapjog áll egymással szemben: a bíróságok jó hírnévhez való joga és a szabad véleménynyilvánításhoz való jog. Az Alkotmánybíróság határozatában kimondja, hogy egy alapjog korlátozásához nem elegendő egy másik alapjog védelme, hanem érv ényesülnie kell a szükségesség és arányosság követelményének is. A jelenlegi hatályos szabályozás biztosítja a szükséges védelmet a bírákat és a bíróságokat ért sérelmek esetén, hiszen amennyiben egy értékítélet sérti a személyiségi jogaikat, jogorvoslatot kereshetnek, így a jogorvoslati lehetőségek körének fenti kibővítése már a véleményszabadság aránytalan korlátozását is jelenthetné. Mindezek ismeretében a következő kérdést szeretném feltenni az államtitkár úrnak: szükségesnek és arányosnak tartjae a je lenlegi jogorvoslati lehetőségek kibővítését és az OIT elnökének perlési jogosultságát? Várom az államtitkár úr válaszát. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Az interpellác ióra az Igazságügyi Minisztériumból Hankó Faragó Miklós államtitkár úr válaszol. Parancsoljon! DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen. Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Amint ön is utalt az OIT, illetve a Legfelső bb Bíróság elnökének nyilatkozatára, a bíróságok jelzései szerint az elmúlt időszakban megszaporodtak a kritika elfogadott határát meghaladó megnyilvánulások, a bíróságok tekintélyét sértő cselekmények. Ezek a magatartások az OIT szerint az ügyben eljáró b író becsületét, jó hírnevét csorbítják, sértik az igazságszolgáltatás tekintélyét, és általában negatívan befolyásolják a bíróságok megítélését. Az Alkotmánybíróság képviselő úr által idézett határozata szerint a véleménynyilvánítás szabadságának joga olya n alkotmányos alapjog, amely csak rendkívül szűk körben, ténylegesen egyetlen esetben korlátozható: kizárólag akkor, ha egy másik alapvető jog vagy szabadság védelme más módon nem érhető el, helye lehet a véleménynyilvánítási jog korlátozásának. Ekkor is m eg kell azonban felelni az arányosság követelményének, egyik alapjog sem kerülhet túlsúlyba. Az OIT javaslatát tehát - az Alkotmánybíróság említett döntését figyelembe véve - két szempontból kell megvizsgálni. Elsődlegesen azt kell tisztázni, hogy a bírósá gok jó hírnévhez való jogának védelme érdekében szükségese a véleménynyilvánítás szabadságával szemben a jelenleginél több korlátot felállítani. Ha erre a kérdésre a válasz igen lenne, akkor meg kell vizsgálni azt is, hogy az újabb korlátozás esetén az ar ányosság nem sérüle.
