Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. június 14 (237. szám) - Az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS (MSZP):
4470 mert betakarózik azzal a három nappal, amit a magánszemély munkáltatónál tölt. Tettünk a kapcsolódó módosító javaslatok sorában egy olyan indítványt, hogy 90 napnál többet ne lehessen egy más kategór iába tartozó munkáltatónál dolgozni. Végül az utolsó részben, amit a képviselő úr mond, igaz, hogy a kormányzati szándéknál nagyobb összegű bélyeget lehetne befizettetni, úgy gondoljuk, ez még mindig lényegesen kevesebb lenne, mint amit a mai törvény említ . Ugyanakkor azt gondolom, hogy majd a költségvetési időszakban itt mindenki javában keresni fogja a pénzeket, és nehezen tudok olyat elképzelni, hogy valahol határtalan pazarlás jelenik meg, máshol pedig a filléreket próbáljuk meg összevakarni. Itt jutok el az igazi mondandómhoz, amiért felszólaltam, és ezzel a törvénnyel foglalkoztam. Nagyon helyeslem az alkalmi munkavállalás bővítését, de a következő gondom van. Azt tapasztalom, hogy a választókörzetemben lévő munkáltatók egyre nagyobb számban alkalmaznak embereket alkalmi munkavállalással. De nem az a korlát, hogy kimerítik a 120 napot és egyebet, mert a bélyegek azt bizonyítják, és Font képviselő úr biztosan nem ilyen munkáltató talán, meg nem ilyeneket ismer, de nálam azok a példák jönnek elő nagy számban, hogy dolgozik valaki alkalmi munkavállalói könyvvel, és amikor ott dolgozott egy hónapot, visszaadják az alkalmi munkavállalói könyvét, és egyetlenegy bélyeget nem ragasztottak bele. Nagyon kíváncsi lennék arra is, ha a kormány elvégezné a v izsgálatot egyegy munkaügyi központnál, mert az örvendetes, hogy bővül az alkalmi munkavállalás, hogy egyre többen kiváltják az alkalmi munkavállalói könyvet, de hány napra ragasztanak bele bélyegeket. Egy pillanat, azért gondolkozzunk! Ezért tettünk Jaue rnik Istvánnal javaslatot a 10. ajánlási pontban; nem biztos, hogy nagyon jó a javaslatunk, és az érvek alapján el is fogadom, hogy nem jó. De mi azt szeretnénk, ha az alkalmi munkavállalói könyvvel végzett munkára adnánk a kedvezményeket az alkalmazás kör ének bővítésében, adnánk a kedvezményeket, hogy kevesebb járulékot kelljen megfizetni, de akkor a munkavállalók ezzel éljenek. Mert ma nem élnek ezzel. Most benyújtottunk ehhez több módosító javaslatot, konkrétan például benyújtottuk, hogy az alkalmi munka vállalói könyv legyen a munkavállalónál. Mert mi a gyakorlat, kedves képviselőtársaim? A munkáltató zsebre teszi a munkavállalói könyvet, magánál tartja, és amikor kimegy az ellenőrzés, akkor mobilon beszólnak a munkáltatónak, aki az autójában bőszen ragas ztja be aznapra a bélyegeket, vagy pedig beírja arra a napra, ami szükséges. És a törvény lehetővé is tette eddig, hogy még a dolgozó kérhette, hogy a munkáltató őrizze az alkalmi munkavállalói könyvet. Mi azt gondoljuk, hogy ne így legyen, a javaslataink erre irányulnak. Csak akkor tudom ezeket az elképzeléseket támogatni, ha a kormányzat nemcsak kiengedi a gyeplőt, mert ezt csak ennek tudom tekinteni, hanem igenis törvényes és hathatós intézkedéseket foganatosít, hogy a bővülő alkalmi munkavállalás úgy va lósuljon meg, hogy a munkáltatók legalább ezzel élve ragasszák a bélyegeket, és valóban a törvény előírása szerint dolgoztassanak. Ha ez a kompromisszum létrejön, akkor értelmét látom ennek a törvénymódosításnak, ha nem, akkor a feketemunka gazdagításához járulunk hozzá. ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Kétperces hozzászólásra megadom a szót Géczi József képviselő úrnak, MSZP. DR. GÉCZI JÓZSEF ALAJOS (MSZP) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ezekben a hozzászólásokban a különböző térségek különböző nyomorúságai is tükröződ nek. Font Sándor képviselő úrnak mondom, hogy vannak olyan vidékek, elsősorban a szántóföldi vidékek, ahol az alkalmi munka egészen másként merül fel. Az alacsony jövedelmezőség mindenütt sújtja a munkáltatókat, a versenyképességüket próbálják az építőipar ban, másutt is azzal növelni, hogy feketemunkásokat foglalkoztatnak. Másrészt a szőlő- és gyümölcstermő, dísznövénytermő, zöldségtermő vidékeken viszont van egy strukturális munkanélküliség, ami arról szól, hogy azokon a vidékeken egyszerűen már nincs hely ben
