Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. június 14 (237. szám) - A gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - Az Országgyűlés felhatalmazásának megadásáról az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 22. § (2) bekezdése alapján az M6-os autópályává fejleszthető autóút Szekszárd-Bóly közötti szakaszának és az M60-as autópályává fejleszthető autóút Bó... - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - MÉCS IMRE (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - DIÓSSY GÁBOR gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár:
4447 múlva kiderül, hogy már túlléptük, akkor ez egy nagyon komoly finanszírozási és gazdasági v álságot vetíthet előre. Látom, ezzel nem ért egyet, akkor mondják el a pontos mértékét (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) , ezt megköszönném. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Ugyancsak kétperces hozzászólá sra következik Mécs Imre képviselő úr, SZDSZ. MÉCS IMRE (SZDSZ) : Köszönöm, elnök úr. Nagyon örültem Hargitai János hozzászólásának, a hangnemének különösen, és a valódi érdek megjelenésének. Teljesen igaza van, hogy itt tulajdonképpen szolgáltatást vásárol unk, és ez egy sajátos koncessziós rendszer, tekintettel arra, hogy a hátunk borsódzik a “koncesszió” szó hallatára, ha a Schamschulaféle M1es meg M5ös konstrukciókra gondolunk, ami hihetetlen nehézségeket okoz. Itt, ahogy az indoklásban is le van írva, meglehetősen kézben tartott a folyamat minden egyes szakasza. Tehát amikor elolvastam, azt gondoltam, hogy ha én vállalkozó lennék, vajon bele mernéme tenni a pénzemet, hiszen az államnak minden lépésben meglehetős ellenőrző szerepe van, továbbá a kockáz at nagy része éppen a beruházót, a koncesszort illeti, tehát ez rendkívül fontos. Másrészt pedig, ha arra gondolunk, hogy az átlagos beruházásoknál is, amelyek külföldi tőkéből készülnek el, hasonló a folyamat, csak sokkal kevesebb az állami garanciavállal ás; de gondoljunk arra, hogy ha az állam ösztönözni akar általában beruházásokat, különböző kedvezményeket ad, garanciákat vállal, a bankok felé, nemzetközi téren, tehát többékevésbé az állam belegabalyodik ezekbe az esetekbe. Úgy gondolom, hogy ez a PPPkonstrukció jó lesz, és azért én nagyon örülnék, ha, mondjuk, az M0ást 10 évvel ezelőtt PPPben megépítették volna, hihetetlen sok kárunk lett abból, hogy ez nem így történt, és hihetetlenül sok hasznunk lenne, és egész másképp fejlődne Budapest, az agglo meráció és a többi. Ugyanez vonatkozik ennek (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) az autóútnak a megépítésére is. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Kétperces hozzászólásra megadom a szót Dióssy Gábor államtitkár úrnak . DIÓSSY GÁBOR gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Urak! Tisztelt Domokos Képviselő Úr! Az ön kérdésére, hogy meddig mehetünk el a PPPkonstrukciókkal, azt tudom ön nek mondani, hogy dinamikusan kell ebben a kérdésben gondolkozni. Mit jelent ez? Azt jelenti, hogy a magyar gazdaság növekedése, a GDP növekedése természetesen és örvendetes módon nagyobb, mint az Európai Unió átlagos növekedése. (17.50) Ahogy a múltkor mi niszterelnök úr is kifejtette a parlamentben, a következő években fogunk tudni egyre inkább közelíteni az európai uniós színvonalhoz. Ez azt is jelenti, hogy egyre inkább képesek leszünk egyre nagyobb infrastrukturális beruházásokat végrehajtani, tehát a P PP- vagy más konstrukcióban végrehajtott infrastrukturális beruházások mértéke is egyre nagyobb lehet örvendetes módon. Mi tehát GDPnövekedésben gondolkodunk a következő 101520 évben, és ahogy említettem már az előző törvényjavaslat vitájában is, szándé kunk az, hogy 2008ra a régi EUtagországok, tehát az EU 15ök autópályahálózatsűrűségének 60 százalékát érjük el, 2015re pedig elérjük az akkori átlagot. Tehát nem az a kérdés, hogy mennyit bír el a mai költségvetés, illetve az ország mai teherbíró képe ssége, hiszen nem ebből kell kiindulnunk. Abból kell kiindulnunk, hogy milyen dinamikus növekedésünk lesz, és mennyire tudjuk kicserélni a költségvetési forrásokat magánforrásokra.
