Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. június 14 (237. szám) - A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz):
4411 előterjesztést T/16400. számon, a bizottságok együttes ajánlását pedig T/16400/4. számon kapták kézhez. Megnyitom a részletes vitát az ajánlás egyetlen pontjára. Megkérdezem, kíváne valaki felszólalni 8 perces időkertben. Megad om a szót Horváth János képviselő úrnak, Fidesz. DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Fejlesztési Bankról törvénykeztünk mi már az elmúlt évek során ismételten, és amit most a kormány idehozott az Országgyűlé snek, folyománya az előzőknek. Azonban, hogy előrelépése, vagy pedig, amit manapság elég gyakran hallunk vagy mondunk, hogy pótcselekvés, lényegében ez a kérdés. Én nem kívánom a tisztelt Országgyűlés és azok idejét, akik figyelnek bennünket országvilágb an, azzal tölteni, hogy végigveszem, még csak azzal se, hogy leltárba veszem a kifogásokat, kritikákat, mert van ilyen bőven, csupán arra szeretnék rámutatni, hogy hiányzik ebből a magyar fejlesztési banki struktúrából az, amit a közgazdaságtudományból na gyon könnyen át lehetne venni, mondhatnám: beemelni, beépíteni, és akkor mindenki jobban érezné magát a Magyar Fejlesztési Bankkal kapcsolatban. Mert mi is lengi körül a Magyar Fejlesztési Bankot esztendők óta, most is, ma talán még jobban, mint bármikor? Hogy az, aki a Magyar Fejlesztési Bank révén jut kölcsönhöz, tudja azt, hogy mennyi a névértéke annak, a bank is tudja, mert hiszen az pénz, és azt meg lehet számítani. De hogy mennyi abban a hitel, és mennyi abban a szubvenció, a támogatás jellegű… - most , tisztelt Országgyűlés, a “támogatás” szót idézőjelbe teszem. Gyakran én is a fölszólalásaimban, más képviselőtársaim is, akiknek van indíttatásuk, hogy közgazdasági analízisben fejezzék ki magukat, többnyire a “juttatásérték” szót használtuk. A juttatás szinonimája lehet ajándék, szubvenció, és sok minden más szó megfelel ennek a fogalomnak, mert hiszen az elmúlt évszázad során különbözőképpen került bele a magyar gazdaságpolitikába. (Az elnöki széket Harrach Péter, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Engedtessék meg, hogy még egyszer - ha csak két percig is tart - összefoglaljam, hogy mi is itt a fő téma, ami nincs megoldva ebben a törvényjavaslatban. Az, hogy a Magyar Fejlesztési Bank által juttatott kölcsön névértéke ritkán azonos a juttatásértékkel , és ugyancsak ritkán azonos a kölcsönértékkel. Mert hiszen a névértéket e szerint a közgazdasági analízis szerint két részre bontjuk; az egyik az, ami az értéke annak, ami valamikor valahogyan visszafizetődik, az a kereskedelemi jellegű pénzügyi tranzakci ó. Kölcsönvesz a kölcsönvevő, és kölcsönad a kölcsönadó, és visszafizetődik. A szabványos, szokásos beruházási vagy kereskedelmi banki tevékenységekben ezt a folyamatot és ennek az értékét a piac határozza meg, és a piac tényezői, a paraméterek, az, hogy m ennyi a kamat, milyen hosszú ideig és milyen türelmi idő van, és talán még más, édesítő vagy pedig keserítő elem épül bele ebbe a számításba. Attól függően, hogy mennyi a piaci kamatláb akkor, amikor a kölcsön adódik, és ezzel szemben vagy emellett mennyi a Magyar Fejlesztési Bank által számított kamatláb, ez az első fontos tényező. Példát már a múltkor is mondtam, elnézést, ha ezt valaki már többedszer hallja. Egy 8 százalékos piaci kamat esetén, amikor egy kereskedelmi banktól 8 százalékkal lehet kölcsönt felvenni, akkor a Magyar Fejlesztési Bank adja ezt, mondjuk, 6 százalékért, van 2 százalékpont különbség, ami egynegyede a 8 százaléknak, tehát annyi a juttatás. Ezt úgy is meg lehet érteni, ha valakinek tényleg nincs fogalma a közgazdaságtanról, sőt mond hatnám, hogy utálja a közgazdaságtant, ha arra gondol, hogy az így kölcsönkapott pénzt 6 százalékos kamattal beteszi a másik bankba, és 8 százalékot kap érte. (15.10) Nem kell semmi mást tenni, csak átgyalogolni egyik bankból a másikba, és ott van a 2 száz alékos margin, egy különbség. Persze, ez nem így megy, bár előfordul ilyen, de ez jó illusztráció ahhoz, hogy értsük, mi hiányzik a Magyar Fejlesztési Bank analíziséből olyan értelemben, hogy mi az, amit nem mond el a világnak, és a törvényhozásunk során e hhez nem ragaszkodunk. Persze, mennyi
