Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. február 22 (201. szám) - Az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvényjavaslat, valamint az igazságügyi szakértő nem peres eljárásban történő kirendeléséről és ezzel összefüggésben a polgári perrendtartásról szóló 1953. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjava... - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. GYIMESI JÓZSEF (Fidesz):
440 előállni, amely kötelezővé teszi a bíróság számára, amennyiben a kérelmező kérelméből megállapítható, hogy van ellenérdekű fél, van érintett fél, akire a szakvélemény bármilyen hatással lehet, akkor ezt a bíró az érintett félnek küldje meg, azzal, hogy záros határidőn belül kérdéseket tehessen fel a szakértőnek, magyarán ugyanolyan jogi pozícióba kerüljön, mint ha a kirendelés a rendes bírósági peres eljárási szakaszban került volna elő. Így ez a jogintézmény gyakorlatilag betöltheti a célját, gyorsíthatja az eljárásokat, elkerülheti a felesleges pereskedést, mégis megadja azt a jogi garanciát az érintett ellenérdekű félnek, ho gy nyilatkozatával, kérdéseivel a szakvélemény megdönthetősége vagy megdönthetetlensége érdekében jogosítványokat kapjon; és ez később, amennyiben perre kerülne sor, mind a két fél számára elfogadható és a bíróság oldaláról is indokoltan megalapozott vélem ényt keletkeztessen. Aztán vagy nem kerül sor perre, vagy ha perre sor kerül, akkor ez, mint a rendes eljárási szakban kirendelt szakvélemény, ugyanolyan bizonyító erővel bírjon. Én ezeket a nézeteket, illetve ezeket az álláspontokat illetően úgy érzékelem a Házban, hogy mindenféleképpen van mód arra, hogy ezt a két törvényt, amely meghatározó jelentőségű az igazságszolgáltatás történetében, úgy tudja elfogadni az Országgyűlés, hogy ebben ellenzéki és kormánypárti egyező, igenlő szavazatokat tudjunk megszer ezni. És ehhez kérjük természetesen az előterjesztő kormány hozzáállását is, hogy a módosító indítványok ily módon történő alakulásával a törvény - kompromisszumos, de még egyszer mondom: a jogintézményt semmiben nem csorbító, és annak működését nem nehezí tő módosító indítványokkal - végre hatályba léphessen. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.) ELNÖK (Harrach Péter) : Ismét Gyimesi József képviselő úrnak adom meg a szót. DR. GYIMESI JÓZSEF (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtá rsaim! Az a kimondatlan vád ér, hogy ennek a jogintézménynek az ellenzésével azt szorgalmazzuk, hogy a jogviták szélesebb körben bíróság elé kerüljenek, és a felek a jogvitáik rendezésére a hosszadalmas és költséges bírósági eljárás helyett ne választhassá k a peren kívüli eljárásokat. Ez nem így van természetesen, mert a most hatályos törvény és a törvényjavaslat is rögzíti, hogy bárki - magánszemély, gazdasági társaság - jogosult peren kívül igazságügyi szakértői véleményt rendelni, és a szakértő ezt a mun kát el is végzi, ha saját igazságügyi szakértői tevékenységében ez nem akadályozza. Tehát a hatósági kirendelések alapján történő eljárás megelőzi a magánmegbízások teljesítését. Tehát egyrészt erre ma is lehetőség van. A közvetítő eljárások során vagy egy általán a felek peren kívüli vitájában ilyen igazságügyi szakértői vélemény beszerezhető, ráadásul az igazságügyi szakértő - akár a leendő peres felek, tehát az ellenérdekű felek közös megrendelésére is - a szakértői tevékenységét elvégzi, és a szakértői v éleményt a felek rendelkezésére bocsátja. És mennyivel különb az, amikor az ellenérdekű felek együtt döntenek a szakértő személyének a felkéréséről, és együtt előlegezik meg, mondjuk, az adott jogvitában érdekelt felek a szakértő munkadíját vagy vállalkozá si díját is! Tehát az nem igaz, hogy ez az új intézmény lenne az egyedül üdvözítő csodafegyver a bírósági eljárások elkerülésére. Akkor mivel ad többet - ezt a kérdést kell feltenni - ez a bíróság által nem peres eljárásban kirendelt szakértői jogintézmény ? Semmivel. Azzal, hogy rajta lesz a bíróság pecsétje, és azzal, hogy a másik fél erről az eljárásról nem tud. Mert a bírósági jogkör szűkítését látom abban, hogy a bíróság egyszerű kirendelő hatóságként működik ebben az ügyben, és nem vizsgálhatja a törvé nyjavaslat rendelkezései szerint azt, hogy az adott jogvita valójában fennálle. (12.10) A bírónak az egyoldalú kérelemben előadott tényekre kell hagyatkoznia. Nem kérdezheti meg a meg nem nevezett ellenfelet arról, hogy egyébként egyetérte, és ez okból a szakértő kirendelése szükségtelen. Tehát a bíróság csak azt vizsgálhatja a törvényjavaslat szerint, hogy ez a kérelem a
