Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. február 22 (201. szám) - Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/14230. szám), valamint a Magyar Köztársaság alkot... - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. SIMON GÁBOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
421 volna itt a Házban. Ezért én először is szeretném megköszönni Balogh képviselő úrnak, hogy ezt a hangulatot fokozni akarta József Attilaidézetekkel - az én lelkivilágomnak nagyon jót tett. (10.30) 1990. február 14én megszűnt a Belügyminisztérium IIIas főcsoportfőnöksége. Ekkor, '90 februárjában én 18 éves voltam, és meg kell mondani önöknek, hogy a IIIas főcsoportfőnökségről még csak nem is hallottam. Azonban a politika, a közélet, az újságírók az elmúlt 15 é vben kárpótoltak. Ugyanis nem múltak úgy el napok, hetek, évek, hogy ügynökbotrányoktól ne lett volna hangos a magyar közélet, ne lettek volna szenzációs vagy szenzációsnak vélt leleplezések. Én azt gondolom, hogy ez így nem tartható. Azt gondolom, hogy ez t a korszakot le kell zárni. Azt gondolom, nem biztos, hogy az a legjobb megoldás és kőbe vésett megoldás, amit képviselőtársaim elénk terjesztettek. Igen, ezen lehet módosítani, erről lehet tárgyalni, hiszen ez a parlament funkciója, ezért vagyunk itt, ez ért lesz általános és részletes vita. Meg szeretném én is erősíteni, hogy az MSZPfrakció elszánt abban, hogy nyilvánosságra kerüljenek ezek a dokumentumok, és együttműködési készségét fejezi ki valamennyi frakcióval, valamennyi képviselőtársammal szemben. Azt kell mondanom, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy ha a fogpaszta kikerül a tubusból, akkor azt nagyon nehéz visszagyömöszölni. Önök, a magyar politikai közélet közreműködött abban, hogy a fogpaszta kikerült a tubusból, hiszen ez állandó téma volt, állan dó beszédtéma az elmúlt 15 évben. Sokan megpróbálták a visszagyömöszölést: nem sikerült, nem sikerülhet. Sokan megpróbálták, ami kijött, elkenni, elmosni. Én azt gondolom, ez így nem tartható. Nem vállalhatjuk tovább az elkenést, és nem vállalhatjuk azt, h ogy mi, fiatalok és a jövő nemzedéke ezeket a kérdéseket ne lássa tisztán, a múlt e szeletének megismerését ne tudja elvégezni. Azonban azt is látom, hogy a volt keleteurópai országok, a volt szocialista országok ugyanezekkel a problémákkal küszködnek. Az t hiszem, mindnyájan fel tudjuk sorolni a példákat, akár Bulgária, akár Szlovákia, Csehország, Lengyelország vagy Románia, ahol jelenleg is éles viták folynak a román parlamentben, hogy ezzel a kérdéssel nem könnyű megküzdeni, nem könnyű megküzdeni Magyaro rszágon és ebben a régióban. Kiindulópontként ezért én is, önökkel együtt megállapítom, hogy az egykori állambiztonsági szolgálatok iratainak nyilvánosságával kapcsolatos jelenlegi szabályozás nem kielégítő, nem teszi lehetővé a kérdés igazságos rendezését . A társadalom csak egy szűk csoportja, a közszereplők esetén beszélhetünk jelenleg az iratok nyilvánosságáról. Ráadásul a definíciók ebben az esetben csakúgy, mint más esetben, pontatlanok, hiányosak. Erre az előterjesztő utalt, de én is utalok ugyanarra a példára: nem tisztázott jelenleg az, hogy ki is a közszereplő. Ezen mindenféleképpen változtatnunk kell. A törvényi szabályozás szerint csak a kutatók férhetnek jelenleg hozzá a levéltárnak átadott iratok nagy hányadához, így a társadalom egésze csak neh ézkesen, áttételesen, esetleg fáziskéséssel jut hozzá azokhoz az információkhoz, amelyekre pedig a múlt teljes megismeréséhez vagy feltárásához szükség van. Én azt gondolom, hogy ez a fennálló helyzet nem tartható, meg kell teremtenünk a lehetőségét, hogy az állampolgárok közvetlenül is megismerhessék a múltat, és választ találjanak kérdéseikre: hogyan működött ez a rendszer, kik, mit és miért tettek a működés során? Az iratokban szereplő személyek joga, a rájuk vonatkozó adatok, az iratok megismerése tehát az én véleményem szerint elemi jog, a múltban keletkezett közérdekű adatok megismerése és nyilvánosságra hozatala azonban alkotmányos érdek. Érvényesítésük során figyelembe kell vennünk még egy szempontot, amire már többen utaltak. Ez a szempont pedig a n emzetbiztonság érdeke. A nemzetbiztonsági tevékenység az MSZPfrakció véleménye szerint is olyan védendő alkotmányos érték, amely adott esetben az alapjogi korlátozásokat is megvalósíthatja.
