Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. február 22 (201. szám) - Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/14230. szám), valamint a Magyar Köztársaság alkot... - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. BALOGH MIKLÓS, a kulturális és sajtóbizottság előadója:
417 Köszönöm, elnök úr. A második részben az alkotmánymódosítással kapcsolatos kisebbségi véleményről szeretnék néhány gondolatot mondani. A szocialista képviselők a nemzetbiztonsá gi bizottság ülésén osztották az előterjesztő imént elmondott eszmefuttatását, ahol egyébként meghallgattunk más szakjogászokat is. Mi is úgy gondoljuk: ahhoz, hogy ezt a rendkívül komoly, nagy súlyú kérdést rendezni lehessen, és az alkotmányosságnak is me gfeleljen, az alkotmányban a múlt megismerhetőségének, ennek a passzusnak benne kell lennie. Abban nem vagyunk teljes mértékben biztosak, hogy nem szükséges ebben a körben további vita, nem kell további érveket meghallgatni, és esetleg módosítani ezt az in dítványt, de az indítványunk alapelvében biztosak vagyunk, nevezetesen: az alkotmánynak kell kimondania a múlt megismerhetőségét és azt, hogy ezt joguk van az állampolgároknak megismerniük. Sajnos, a nemzetbiztonsági bizottságban evvel a véleménnyel kisebb ségben maradtunk, a szavazási arány 5 igen, 2 nem és 4 tartózkodás volt. Köszönöm. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Köszönöm. Most megadom a szót Balogh Miklós képviselő úrnak, a kulturális bizottság előadójának. DR. BALOGH MIKLÓS , a kulturális és sajtóbizottsá g előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Államtitkár Urak! Főigazgatóhelyettes Asszony! A kulturális és sajtóbizottság február 15ei ülésén tárgyalta az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történet i Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény módosítását, illetve az ehhez kapcsolódó alkotmánymódosítást magában foglaló javaslatot. Az úgynevezett ügynöktörvényt a bizottság egyhangúlag, míg az alkotmánymódosítást egy ellenszavazat mellett tar totta általános vitára alkalmasnak. Éppen ezért nagy meglepetéssel hallom Kövér László képviselőtársam kemény hangú hozzászólását, mivel a kulturális és sajtóbizottságban az ellenzéki képviselők is támogatták mindkét javaslatot. Tisztelt Ház! Azt nem egyfo rmán ítéltük meg, hogy miért került elénk ez a törvénymódosítás, de mindannyian reménykedünk abban, hogy tovább is jutunk annál, amit ez a javaslat tartalmaz. A törvényjavaslat érdemi részét minden párt képviselői támogatták, s azt alkalmasnak tartották ál talános vitára abban a reményben, hogy érdemi módosító indítványokat nyújtanak majd be hozzá abban a reményben, hogy lesz fogadókészség a kormány, az előterjesztők részéről azok meghallására, elfogadására az ellenzéki kritikai észrevétel megtételekor. Ugya nakkor más szempontból látták problematikusnak a dolgot a kormánypárti és az ellenzéki képviselők. A tényleges megoldás a FideszMagyar Polgári Szövetség szerint nem az, amit a szocialisták javasolnak, amit beterjesztettek, hanem egy teljes körű megoldás, amelyben fontos lenne megismerni a pártállami megbízók és a tartó tisztek személyét. Mi is azt valljuk: tényleges megoldás az lesz, ha nyilvánosságra kerül valamennyi, az állambiztonsági szervekkel egykor együttműködő vagy azok alkalmazásában álló személy kiléte internetes hozzáféréssel, sőt ki kell javítani a jelenlegi törvényben meglévő pontatlanságokat, amire az adatvédelmi biztos és a levéltár főigazgatóhelyettese felhívta a figyelmet. Az alkotmánymódosítás szükségességéről nincs mindenki meggyőződve, s az SZDSZ képviselője elmondta, hogy még a nem kétharmados törvényben is lehet olyan normákat megfogalmazni, melyek világossá teszik, hogy az ügynökök az állam nevében jártak el, tehát közfeladatot láttak el, így nevük és adataik bizonyos értelemben nyilv ánosak lehetnek, illetve kell hogy nyilvánosnak tekintsük őket. Tisztelt Képviselőtársaim! Elvárja a közvélemény - a rendszerváltás óta várja el, Kövér László úr , hogy az Országgyűlés mind szélesebb körben törvénnyel biztosítsa az állambiztonsági szervek iratainak megismerését, az egykori megfigyelteknek információs kárpótlást nyújtson, s a tudományos
