Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. február 22 (201. szám) - Az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/14230. szám), valamint a Magyar Köztársaság alkot... - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - BURÁNY SÁNDOR (MSZP), a napirendi pont előadója:
412 szociális, polit ikai rendszerváltásról. Többféle szelete van tehát a rendszerváltásnak. Azt hiszem, egyetérthetünk abban, hogy a rendszerváltásnak ez a szelete nincs lezárva. S amennyiben igen, az elmúlt hónapok, talán évek történései azt bizonyították, hogy rosszul varrt uk el a szálakat. Világossá vált, hogy éppen az a legfőbb forrása a kútmérgezésnek, ha a rendszerváltásnak ezt a részét nem fejezzük be. A múlt lezárása nélkül ugyanis nem lehet stabil és jó jövőt építeni. Mondják, hogy a rendszerváltozás tizenöt éve tart. A történelemben sokféle háború volt már, volt tizenöt éves háború, volt harmincéves háború, volt százéves háború. Én eleve nem szeretem, ha a politikai küzdelmek háborúhoz hasonlítanak. Úgy gondolom ugyanakkor, hogy a vélt vagy valódi ügynökmúlt az elmúlt tizenöt év közéletében alkalmas volt arra, hogy hadat viselő felek eszközrendszerévé silányodjon. Azt vallom, hogy a rendszerváltozás nem lehet sem tizenöt éves, sem százéves háború. Ha már egyszer tizenöt éve tart ez a történet, akkor itt az ideje, hogy vegyünk egy nagy levegőt, és rendezzük végre közös dolgainkat. A törvényjavaslat kidolgozóinak egyik fontos célja volt, hogy a múlttal ne lehessen visszaélni. Jelenleg - akárhogy szépítjük is - különböző egyéni és csoportérdekek határozzák meg, hogy kiről mi derül ki. Nem volt olyan hónap az elmúlt időszakban, amikor politikusokról, az értelmiség képviselőinek egyikérőlmásikáról, sportolókról, zenészekről ne derült volna ki valami, és aztán természetesen az érintettek felfogásának, vehemenciájának tükrében foglalt állást mindenki, volt, aki beismerte, volt, aki tagadta, a viták mindenesetre nem csitultak. Világos, hogy bár a jelenlegi törvényi szabályozás ezt a gyakorlatot tiltja, Magyarországon jelenleg a jog ennek a gyakorlatnak nem képes gátat vetni. Már pedig ha ez a helyzet, és tényszerű, hogy ez a helyzet, akkor itt az ideje olyan törvényt alkotni, amely megakadályozza, hogy egyes emberek különböző érdekek alapján szivárogtassák ki a múltnak azt a részét, amihez éppen ők hozzáférhettek. Ennek a gyakorla tnak tehát véget kell vetni. Annál is inkább, mert a Szocialista Párt nem bűnbakokat keres. Nem bűnbakokat keresünk, hanem a teljes igazságot. Az igazság részleteiben nem ismerhető meg. Történészek évek óta vitatkoztak, vitatkoznak arról, hogy milyen mérté kű nyilvánosságot, kutathatóságot teremtsünk meg az állambiztonsági szolgálatok tevékenységével kapcsolatban. A történészek többségi álláspontja ma már az, hogy ezt a múltat nem lehet megismerni, ha csak egy része válik hozzáférhetővé. Ez a múlt csak akkor ismerhető meg, ha lényegében valamennyi dosszié, valamennyi akta - természetesen leszámítva néhány indokolt kivételt - hozzáférhetővé, megismerhetővé válik. Itt ki kell térnem a törvényjavaslatnak egy apró mozzanatára, amire érdemes felhívni a figyelmet. Korábban, ha az állambiztonsági szolgálat szóba került, akkor az igazságot mindenki 1944 és 1990 között kereste. A történészek egy része az elmúlt időszakban viszont felvetette, nem kizárt, hogy az állambiztonsági szolgálati tevékenység aktái az 1944 előtt i időkre is visszanyúlhatnak. Én természetesen nem vagyok a titkok tudója, nem tudom, hogy a Horthykorszak csendőrségére, titkosszolgálatára nézve a különböző levéltárakban, hivatalokban milyen akták találhatók, abban viszont biztos vagyok, hogy ha ilyen akták léteznek, azokat ugyanúgy megismerhetővé és kutathatóvá kell tenni, mint az 1944 után keletkezett papírokat. (9.50) Ezért célunk tehát a teljes igazság, időben; minden, ami 1990, a rendszerváltozás előtt keletkezett - néhány korlátozástól eltekintve, amire mindjárt kitérek , legyen megismerhető, kutatható, és ebben a tekintetben ne legyen különbség a IIIas főcsoportfőnökséghez tartozó különböző osztályok papírjai között. Ugyanakkor célunk - és most térnék rá a kivételekre - a magánélet és a nemzetbi ztonsági érdek védelme. Kezdjük talán a nemzetbiztonsági érdekekkel. A keleteurópai rendszerváltás a különböző országokban eltérő módon ment végbe. Nem célom e helyütt egy európai kitekintést adni, hogy a különböző keleteurópai országokban ez hol, milyen módon zajlott, de azt fontos megjegyezni, hogy Magyarországon, ahol az átmenet békés volt, az átmenet a szolgálatokat is érintette.
