Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. február 22 (201. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - PÁSZTOHY ANDRÁS, földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár:
410 PÁSZTOHY ANDRÁS , földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Ké pviselő Úr! Köszönöm a felvetését. Meggyőződésem szerint is egy hajóban evezünk mi valamennyien az agrártársadalommal együtt, éppen ezért tartom nagyon fontosnak, hogy folytassuk azt a munkát, amit elkezdtünk 2002 őszén. Ön felvetette, hogy a gazdák ismét demonstrálnak. Szeretném jelezni önnek, hogy én odamegyek a gazdákhoz, tehát én négyöt megyében jártam az elmúlt néhány hónapban, ahol a gazdatársadalom igen jelentős részével találkoztam, átbeszélgettük közösen a lehetőségeinket, és azt is, hogy nekik mi t kell tenni ahhoz, hogy a forrásokat igénybe vegyék és boldoguljanak a magyar faluban, a magyar vidéken, illetve mi az, amit a kormánynak fel kell gyorsítania a munkája során, hogy lehetővé tegyék a gazdálkodók fejlődését. Valóban, nemcsak életben kell ma radniuk a gazdáknak, hanem fejlődniük is kell, és a feltőkésítéssel, amiről ön is beszélt, teljes mértékben egyetértek. Éppen ezért tartom szerencsésnek, hogy 2003 tavaszán úgy döntött a kormány, hogy a mintegy 235 milliárdos, úgynevezett csatlakozási hite lt, amely 510 év futamidejű és egy év türelmi idővel járt, a gazdálkodók igénybe tudták venni. A 100 milliárdos elgondolásból 230 milliárdos lett, és ez nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a gazdálkodók át tudtak állni az utófinanszírozásra, illetve azo kat a fejlesztéseket el tudták kezdeni, amely a SAPARD, illetve az agrár- és vidékfejlesztési operatív programban testesült meg, és pályázattal el tudták érni. Tehát ezért ezt nagyon fontosnak tartom. Éppen ez okozza a gazdálkodók problémáját, hogy ha úgy tetszik, kimerültek a fejlesztésben, mert a versenyképességüket akarták javítani, és ezért várják, hogy januárfebruármárciusban, minél előbb megkapják azt a területalapú támogatást, ami egyébként jogos járandóság, és biztosítani is kell nekik. Bár szere tném megjegyezni, hogy 2003 májusa előtt ennek a bizonyos területalapú támogatásnak a nemzeti részéből mintegy 8 ezer forintot kaptak hektáronként, mintegy 40 milliárd forintot tudtak még a csatlakozást megelőzően igénybe venni. Ha összességében nézem a 29 3 milliárdos fejlesztési összforrást, amelynek 43 százaléka az Unióból származik, 57 százaléka nemzeti kiegészítés, mivel az utófinanszírozásra utaltam, itt is jelezném, hogy mintegy 230240 milliárd forintot vettek a mai napig igénybe a gazdálkodók. A fel gyorsításnak köszönhetően úgy tűnik, hogy 2005. március végére a gazdálkodók mintegy 90 százaléka megkapja a területalapú támogatást. Ezt nagyon fontosnak tartom, hiszen ez adja a garanciáját annak, hogy tavasszal jó minőségű vetőmagot, műtrágyát tudjanak vásárolni, és a minőségi termelés feltételeinek meg tudjanak felelni, mert ez a piaci követelmény. A programokkal kapcsolatban: a rövid távú cselekvési program egyébként elkészült, ezt gyorsítási programnak nevezzük, hogy mit kell tenni a fejlesztési kérdé sekben az agrár- és vidékfejlesztési operatív program felgyorsítására, a nemzeti vidékfejlesztési terv területén mit kell tennünk, hogy az agrárkörnyezetgazdálkodók igénybe tudják venni a támogatást, hogy a félig önellátó gazdálkodók a szerkezetváltáshoz szükséges támogatást igénybe tudják venni, ez mindmind felgyorsult és létszám átcsoportosításával is segítjük. A falugazdászkérdésben konszenzus van, megállapodtam, vidéken találkozom falugazdászokkal, hivatalvezetőkkel is, értik a feladatot, bár megválto zott, és a gazdaszolgálat felé megy el, nem pedig az ellenőrzés felé, mert az a hivatal dolga. (9.40) Szeretném jelezni, hogy pontosan a fejlődés, a fejlesztés érdekében 40 milliárdos agrárfejlesztési hitelprogramot hagyott jóvá a kormányzat, amely nemsoká ra indul, és az agrár- és vidékfejlesztési operatív programmal összhangba hozva mintegy 140 milliárd forintot tudnak fejleszteni a gazdálkodók, termelők, kiemelten a terménytárolókapacitás bővítésére, felújítására, az állattartó telepek technológiai megúj ítására, versenyképessé tételére, a környezetgazdálkodáshoz, környezetvédelmi beruházásokhoz szükséges források megteremtésére. Ezt azért tartom fontosnak, mert a magyar gazdálkodónak két nagy problémája van: a jövedelemhiányosság és a tőkehiány. Ezt nem l ehet egykét év alatt megoldani, ehhez program kell,
