Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. június 8 (235. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. GYIMESI JÓZSEF, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
4063 szerződésbe foglalt akaratát, s ha azt átértékelte, akkor álláspontjának kikényszerítésére a büntetőjog eszközeit is fel használja. Az állam ezen a területen sem mutat példát a foglalkoztatók számára. A pénzügyi források elvonásával egyre több önkormányzat alakítja át önkormányzati intézményeit közhasznú társasággá azért, hogy a közalkalmazotti státusból kikerülő dolgozók ut án csökkenjen a költségvetés terhe. Innen már csak egy lépés az, hogy a közhasznú társaság alkalmazottjait vállalkozási szerződéssel foglalkoztassák a jövőben. Álságos az államnak az a magatartása, hogy a nagyobb biztonságot jelentő közalkalmazotti státusb ól eltereli a munkavállalókat a munkaviszony irányába, mert így nem elsősorban a munkavállalók biztonságára törekszik a jogi szabályozás ekkénti megvalósításával, hanem mohóságából következően a közterhek beszedése az elsődleges célja. Megítélésünk szerint az új tényállás - melynek a neve “munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás” - nemcsak a felsorolt indokok miatt szükségtelen, hanem azért is felesleges, mert a munkaszerződés nélkül foglalkoztatottak esetében az adócsalás a mai hatályos jogi sza bályozás alapján is megvalósul, hiszen aki díjazást kap munkavégzés ellenében, annál az adófizetési kötelezettség felmerül. Tehát nem az a kérdés, hogy a munkaszerződés írásba foglalásra kerülte, hanem az, hogy a munkaviszony tényleges munkáltatással és m unkavégzés ellenében történő díjfizetéssel, tehát munkabér kifizetésével létrejöne. Változatlan marad az a szabály a büntető törvénykönyvben, hogy az adócsalás elkövetője mentesül a felelősség alól abban az esetben, ha a vádirat benyújtásáig az adótartozá sát vagy a jövedékiadótartozását kifizeti. Ez nem ennek a törvényjavaslatnak a hibája, régóta érvényesülő szabály ez már a büntető törvénykönyvben, de azért meg kell kérdezni és egyszer majd komolyan fel kell vetni azt a kérdést, hogy miért élvez az állam sérelmére bűncselekményt elkövető személy kedvezményt azokkal a magánszemélyekkel szemben, akiket egyegy bűncselekmény anyagilag szintén megkárosít. Megfontolandó továbbá - s álláspontom szerint ez még e törvényjavaslat vitájában meg is valósítható , ho gy az 50 ezer forintos értékhatár felemelésre kerüljön. Érdekes megoldása a törvényjavaslatnak az, hogy az általa létrehozandó új adócsalási tényállás esetén lehetőséget biztosít az úgynevezett értékegybefoglalásra. Az értékegybefoglalás azt jelenti, hog y a bíróság az elvont adók összegének együttese alapján fogja megállapítani az elkövető felelősségét, nem pedig halmazati büntetést szab ki a különböző adónemekre, a különböző adózási időszakokban elkövetett adócsalások miatt. Csak az a kérdés, ha a kormán y helyesnek tartja az értékegybefoglalás törvényi egységének a bevezetését az új törvényi tényállás esetén, akkor miért nem teszi ezt meg az adócsalás meglévő tényállása esetén is, miért csak hivatkozik az indokolásban arra, hogy az adócsalásnál a bírói g yakorlat az értékegybefoglalás korlátját már áttörte. A két adócsalási tényállás viszonyában ez következetlenséget okoz. A gazdasági bűncselekmények fejezetén belül a törvényjavaslat a gazdálkodási kötelességek és a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmény ek között új törvényi tényállást teremt - erről már a Szocialista Párt szónoka is szólt , mégpedig “a versenyt korlátozó megállapodás a közbeszerzési és koncessziós eljárásban” elnevezéssel. Egyetértünk ennek a törvényi tényállásnak a megalkotásával, a ké rdés persze az, hogy a szocialistaszabad demokrata kormány miért kormányzása utolsó évében ismeri fel azt, hogy a versenyjogba ütköző és a tisztességes piaci magatartás elveit sértő eljárásokat büntetőjogilag is üldözni szükséges. Hiszen emlékszünk arra, hogy a kormányváltást követően az autópályákra vonatkozóan kiírt pályázat eredményét egy civil ember közjegyzőnél letétbe helyezett zárt borítékban előre megjósolta, és jóslata szerint alakult a pályázat eredménye, tehát pontosan azok és olyan sorrendben n yerték el az autópályaépítési lehetőséget, mint ahogy azt egy kívülálló megjósolta. Úgy tűnik számunkra, hogy a kormány részéről egyfajta beismerés e törvényi tényállás megalkotása, beismerése annak, hogy a közbeszerzés és a koncessziós eljárás területén számos visszaélés történt az elmúlt években. A közvélekedés ma már azt mondja, hogy a közbeszerzési
