Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. június 7 (234. szám) - A vasútról szóló 1993. évi XCV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - SZALAY GÁBOR (SZDSZ): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - PETTKÓ ANDRÁS (MDF):
4039 korlátozzuk, és erre például a törvényjavaslat nem terjed ki, ilyen típusú módosítási javaslatot be fogunk nyújtani. Szükségesnek tartom megjegyezni, hogy nem elég itt a törvényben arra hivatkozni, hogy kártalanítást és kártérítést fize tnek, ennek a jogi garanciáit is meg kell teremteni. Szükségesnek tartjuk egy veszélyelhárítási alap képzését, amit a törvény írjon elő, a beruházás fix százalékának megfelelő mértékben, amely valóban garanciát jelent arra, hogy az ilyen sürgős vészhelyzet ekben az elhárító tevékenységek azonnali kifizetése rendezhető legyen. Összefoglalásképpen: késlekedésben van a kormány, hároméves mulasztásban van a tekintetben, hogy ezt a törvényjavaslatot beterjessze. Elsősorban meg kell követni azokat a civil szerveze teket, amelyek erre már korábban jogos igényeik érvényesítése közben felhívták a figyelmet, és őket méltatlan támadásokkal illették, de a cél tulajdonképpen közös, jó és támogatandó, de számos ponton javítani szükséges, mert hiába jó a cél, azért nem minde n eszközt szentesít. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Most két percre megadom a szót Szalay Gábor képviselő úrnak, SZDSZ. SZALAY GÁBOR (SZDSZ) : Tisztelt Wintermantel Képviselő Úr! Már az előző metrótörvény vitája során is meglepődve hallottam, hogy a távolság és az idő múlása mennyire megszépíti vagy mennyire megváltoztatja az emlékeket, merthogy abból az derült ki, hogy önök mennyire nagy barátai voltak a metróépítésnek. Én teljesen másként emlékszem erre, és sokan közülünk. Én arra emlékszem, hogy az önök fővárosi főpolgármesterjelöltje, Latorcai úr a saját kampányában ugyan valóban nagy hangsúlyt fektetett a metróépítésre, de amikor az ő lehetősége megszűnt, hogy ezt a gyakorlatba is átvigye, onnantól megfordult a Fidesz álláspontja. A Főváro si Közgyűlésben én természetesen nem vettem részt a vitákon, nem voltam ott, arra nem tudok hivatkozni, de arra tudok, hogy itt a parlamenti képviselők között milyen volt a hangulat. Négy éven keresztül csak arról volt szó, hogy nem kell metrót építeni, ha nem helyette a földfelszíni közlekedést kell fejleszteni. Na már most, önök úgy emlékeznek, hogy nagy barátai voltak a metróépítésnek. Ha viszont ez igaz, akkor vajon miért nem gondoskodtak arról, hogy ez a mostani törvénymódosítás az önök idejében szüless en meg? Mert most halljuk, ezt körülbelül ötször elmondták, hogy hiánypótló, de a kormány milyen bűnöket követett el, hogy három év után ébredt fel, ezért késett a metróépítés. Ha önök mégis az emlékezet megszépítő távolságából valóban hívei voltak a metró építésnek, akkor ’982002 között vajon miért nem született meg ez a törvénymódosítás (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) , vajon miért nem jutott az eszükbe önöknek is, ahelyett, hogy most egyoldalúan a kritikát fogalmazzák meg ? (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Szintén két percre megadom a szót Pettkó András képviselő úrnak, MDF. PETTKÓ ANDRÁS (MDF) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Szalay Gábor Képviselő Úr! Nagyo n kérem a képviselőtársamat, hogy ne mutogassunk vissza négy évre, mert akkor vissza lehet mutatni nyolc, tizenkettő, sőt tizenöt évre, és akkor megint csak elérkezünk például az újpesti példához. Újpesten az önök főpolgármestere, Demszky Gábor 1990ben, 1 994ben, 1998ban, 2002ben is azt ígérte, hogy egészen Káposztásmegyerig ki fog menni a 3as metró. Mind a mai napig nem megy ki a 3as metró (Dr. Józsa István: De ki fog!) , viszont azt is tudjuk, hogy a területen a mai napig 47 ingatlanon van építési til alom, az érintett ingatlanok folyamatosan mennek tönkre, az épületek pusztulnak; a metró tervezett nyomvonaláról van szó természetesen. Úgy gondolom, hogy egy normális országban ez megengedhetetlen folyamat, és azt remélem, hogy ez a törvényjavaslat, amit most a tisztelt Ház tárgyal és elfogadásra kerül, akkor majd nem lesz olyan, mint a mostani újpesti 47 kényszerűen elhanyagolt és életveszélyessé vált ingatlan