Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. június 7 (234. szám) - A vasútról szóló 1993. évi XCV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. OROSZ SÁNDOR, a környezetvédelmi bizottság előadója:
4032 minősül közérdekű tevékenységnek, már nagyon sokszor felmerült, például az előző napirendi pontnál is. Ezeket a közérde kű beruházásokat külön törvényben lenne indokolt és szükséges szabályozni, hiszen az élet számos területét átszövik. A kormány ebben a törvényben próbálja rendezni a Vásárhelyiterv továbbfejlesztése keretében megvalósuló árvízvédelmi létesítmények kisaját ításához szükséges intézkedési csomagot is. Ez is indokolja ezt a kérésünket. Lényeges, hogy a metróépítésnél valódi tulajdonviszonyokat igazából nem érint ez a dolog, hiszen felszín alatt fog menni a nyomvonal, ugyanakkor a környéken élők tűrni kötelesek az ezzel járó kellemetlenségeket. Úgy érezzük, hogy ez eddig is meg volt oldva, de a bizottsági ülésen kiderült, hogy az eddig épített három metróvonal kapcsán azért nem merült fel ez a kérdés, mert állami tulajdonban voltak az ingatlanok. A fő vitapont a törvény tárgyalása kapcsán a kártérítés hatálya és annak időbelisége volt. Az a két év, ami általánosan kártérítésre meghatározó, a bizottság állásfoglalása szerint megkérdőjelezhető, valószínűleg kevés, hiszen egy ilyen nagy beruházásnak hosszú távú hatás ai is lehetnek. Esetenként előfordulhat, hogy több év múlva jelentkeznek károk az épületekben a rezgések miatt, vagy hogy a felszín alatti vízmozgások megváltozott iránya a pincékbe vízbeömléseket okoz; nem is példa nélküli ez a történet. Előre nem látható olyan műszaki és technikai akadályok is felmerülhetnek egy metróvonal építése kapcsán, ami nem várt károkat, beruházási késedelmet okozhat. Tisztában vagyunk azzal, hogy a metróberuházás előkészítése során a tervezők, a geodéták, az engedélyező hatóságok mindent figyelembe vettek az engedélyezési eljárás során, de azért a kártalanítási eljárás időpontját két évnél hosszabb időtartamban kívánjuk meghatározni. Mindezek hatására a gazdasági bizottság 14 igen szavazattal és 10 ellenszavazattal tartotta általán os vitára alkalmasnak a beterjesztett törvényjavaslatot. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Köszönöm. Tájékoztatom képviselőtársaimat, hogy a környezetvédelmi bizottság ülésén kisebbségi vélemény is megfogalmazódott. Elsőként megado m a szót Orosz Sándornak, a bizottság alelnökének, a bizottság előadójának. DR. OROSZ SÁNDOR , a környezetvédelmi bizottság előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Az 1993as vasúttörvény módosítását célzó T/16387. számú törvényjavaslatot a környezetvédelmi bizottság megtárgyalta, és többségi szavazással általános vitára alkalmasnak minősítette. Szeretném elmondani, hogy elsősorban a vitában elhangzottakkal szeretnék a plenáris ülésen foglalkozni. Abban nem volt vita, hogy ez egy hiánypótló jogszabály, már abban a tekintetben, hogy ezeket a kérdéseket ilyen formában nem tartalmazza jelen pillanatban a jogrendszer. Ugyanakkor többekben felmerült, hogy a vasúttörvényben való rendezés elegendő oke arra, hogy ezt a kifejezette n jogi természetű törvénymódosítást - amely előttünk fekszik - a gazdasági tárca terjeszti elő. (19.40) Hiszen ez a hiánypótlás nem jár a nyomvonalkijelöléssel és engedélyezéssel kapcsolatos eljárások gyorsításával, jár azonban a létesítés és az üzemelés során keletkező esetleges károsodások, értékcsökkenések, korlátozások gyorsabb ütemű és szigorúbb rezsimű elrendezésével. Ugyanis ez a beterjesztés csak onnantól kezdve érvényes, ha már van nyomvonal, és annak van érvényes engedélye, hiszen ezek az alapvet ő feltételei annak, hogy a jogosítvány, a jogosultság létrejöjjön a felszín alatti vasút létrehozására. A másik ezzel összefüggő kérdés, mint ahogy államtitkár úr is úgy indított, hogy ez a metró szempontjából érdekes törvény; nem, a környezetvédelmi bizot tság álláspontja az, hogy a felszín alatti vasutak kérdésének rendezése, bár kétségtelen, most elsősorban a metró vonatkozásában bírhat gyakorlati jelentőséggel, de a tömegközlekedés fejlődésével, mint a felszín alatti vasút, lehetséges a
