Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. június 7 (234. szám) - A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. RUBOVSZKY GYÖRGY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
3977 elemeket is beépít a tervezet. Például az egyes cselekmények, mint üzleti helyiségek, raktárak átkutatása, megvalósulhatnak a hivatal i vizsgáló önhatalmú belépésével is, de ehhez bírói jóváhagyás szükséges. Ha a hivatal úgy látja jónak, hogy magánlakást, magánterületeket is be kell vonni a vizsgálatokba, szemle ilyen helyeken is tartható, ha indokolt, akár a rendőrség segítségével is. H a a szemle tárgyát nem mutatják be, vagy a helyszín átvizsgálását megakadályozzák, ez esetben például a szemletárgy a rendőrség segítségével lefoglalható. A bírói engedélyek kiadása során a Fővárosi Bíróság kap kizárólagos illetékességet. Ez az egységes ke zelés lehetővé teszi a váratlan helyszíni vizsgálatok elvégzését, és a titoktartásra is nagyobb a garancia, mint ha a hatáskörök széjjelaprózódnának. A feladatok ellátásához szükséges hatalmi jogosítványokat megadja a tervezet a Gazdasági Versenyhivatal ré szére. De az ügyvéd és ügyfele közötti kommunikációs feljegyzéseket nem tekinti szabadon felhasználható bizonyítékoknak. Ha viszont az ügyvéd és ügyfél közötti irat harmadik személy kezébe kerül, vagy nem gondoskodnak annak zárt körű kezeléséről, és az ada tok nyilvánosságra kerülnek, akkor már felhasználhatók az eljárásban szabad bizonyítékként is. Természetesen nem minden ügyvédi irat élvezhet védelmet, mert például ha egy árkartellmegállapodást az ügyvéd aláír és lebélyegez, az nem válhat olyan irattá, a melyet a Gazdasági Versenyhivatal nem vizsgálhat. Az ügyfél és ügyvéd közötti iratok védelmének ilyen kiterjesztése meghiúsíthatná az egész eljárás eredményességét. Tisztelt Országgyűlés! Az 1/2003. európai uniós rendelet egy új típusú határozatot vezet be az eljárásban. Ez pedig a kötelezettségvállalás intézménye. Ennek lényege, hogy amennyiben a versenyjog megsértésének lehetősége merül fel, a vállalkozások kötelezettséget vállalhatnak az aggályok eloszlatására. Ha ezt a hatóság elfogadja, akkor kötelező erejűvé teszi a kölcsönös vállalásokat, és megszünteti az eljárás alá vont ellen az eljárást. A határozat ebben az esetben nem mondja ki, hogy történte jogsértés vagy sem, de kötelezővé teszi a vállalások végrehajtását. Amennyiben viszont nem hajtják végr e a felek a vállalt kötelezettséget, úgy bírság kiszabására is van lehetőség a vállalások kikényszerítése céljából. Azért tűnik jónak ez a rendelkezés, mert mentesítheti a feleket a hírnévrontó publicitástól és az ebből eredő esetleges piacvesztéstől. Ez a diszkrécióra is lehetőséget adó eljárás kétségkívül új színfolt a magyar “megtiltom, elutasítom, megbüntetem” szemléletű korábbi hatósági eljárásokhoz képest. Tisztelt Ház! A tervezet a versenyjog által érintett vállalkozások számára egyértelműbbé, kiszám íthatóbbá teszi a jogi feltételeket, védi a tisztességes vállalkozókat, a jogsértők pedig az eddigieknél hatékonyabb szabályokkal és eljárással szembesülnek. Fentiek alapján támogatjuk a törvényjavaslatot, és kérjük a parlamentet, hogy annak megvitatása ut án fogadjuk el. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Most megadom a szót Rubovszky Györgynek, a Fideszképviselőcsoport vezérszónokának. Képviselő urat illeti a szó. DR. RUBOVSZKY GYÖRGY , a Fidesz kép viselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Az 1996. évi LVII. törvény módosítása van előttünk, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényjavaslat. Nagyon részletes volt megíté lésem szerint az államtitkár úr expozéja, és különösen Serfőző képviselő úr előttem való felszólalása során a törvényjavaslat majd’ minden része pontosan megemlítésre került. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoklatok előtt a bizottsági előadók ismertették álláspontjukat, és mint ahogy azt hallottuk, két bizottságban is, a költségvetési, illetve a mezőgazdasági bizottságban kisebbségi vélemény fogalmazódott meg. Ezeket a kisebbségi véleményeket szeretném elsősorban helyre tenni, tudniillik magával a törvényi rendelkezéssel, az alaprendelkezéssel kapcsolatban
