Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. június 7 (234. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DIÓSSY GÁBOR gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár:
3963 munkanélküliség és a Németországba történt bevándorlás okozta problémákat ne a mindösszesen 6 ezer, Németországban dolgozó magyar állampolgáron verjék le? A kérdés tulajdonképpen az, hogy komolyan veszie a magyar érdekek képvi seletét az Európai Unióban a magyar kormány. A kérdés az, hogy ezt az állapotot így akarjae hagyni, csendben magyarázkodik, vagy pedig határozottan, Európa más népeihez és kormányaihoz hasonlóan kiáll a magyar érdekek mellett, megvédi a magyar munkavállal ók érdekeit, és hozzájárul egy olyan országkép, országimázs kialakításához, ami elhiteti a másik 24 európai uniós tagállammal, hogy a magyar kormány mindent megtesz a nemzete érdekéért; hogy a magyar kormány mindent megtesz a magyar munkavállalók és a magy ar vállalkozások érdekeiért, és ezt olyan hatékonyan képviseli, hogy ezt nem képes figyelmen kívül hagyni a többi ország sem, különös tekintettel Németországra, amely láthatóan belső problémái megoldására a magyar munkavállalók sanyargatását, a velük szemb en alkalmazott atrocitásokat akarja felhasználni. Fontos állomáshoz érkeztünk, hiszen nemcsak a magyar munkavállalók érdekeinek kötelező megvédéséről van szó, hanem egy olyan országképről, egy olyan imázsról, ami hosszú távon meg fogja határozni, hogy hogy an gondolkodik Magyarországról, a magyar kormányról, a magyar vállalkozókról az Európai Unió többi tagországa. Erre várom megtisztelő válaszukat. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Megkérdezem, hogy a kormá ny nevében kíváne valaki felszólalni. Igen, megadom a szót Dióssy Gábor államtitkár úrnak. DIÓSSY GÁBOR gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm szépen az ön által feltett kérdést. Nagyon fontos kérdést állított elénk. Részletesen szeretném tájékoztatni önt, hogy a kormány mit tett az ügy érdekében. Németországi kontingentált vállalkozási szerződéses tevékenységre vonatkozó, 1989ben megkötött németmagyar k ormánymegállapodás alapján több mint 16 éve zajlik igen hasznos, mindkét fél számára kedvező együttműködés, melynek során közel ezer magyar vállalkozás és több mint 120 ezer magyar munkavállaló számára nyílt lehetőség arra, hogy egy EUtagállamban - ahogy ön is említette, Németországban - uniós viszonyok között dolgozhasson. Ez a tevékenység a múltban és a jelenben is fontos tényező a németmagyar gazdasági együttműködésben, hiszen e tevékenység révén évi 500600 millió euró értékű magyar export teljesül, a teljes német exportunk mintegy 34 százaléka. A magyar vállalkozások és munkavállalók elsajátították azokat a működési szabályokat és technológiákat, amelyek ez EUpiacon szokásosak és használatosak. Az úgynevezett “Werkvertrag” nagyon kedvező kihatással volt és van is a magyar kis- és középvállalkozások helyzetének stabilizálására, technikai és technológiai fejlődésére. Éppen ezért különösen sajnálatos az ez év április 26án történt “SoKo Bunda” néven elhíresült razzia ténye, amelyre hazánkban a Legfőbb Ü gyészség nemzetközi jogsegélyegyezmény alapján történt engedélyével került sor. A Magyar Legfőbb Ügyészség együttműködése a német hatóságokkal miben is áll? A büntetőeljárást lefolytató német hatóság az európai bűnügyi jogsegélyegyezmény alapján fordult a Legfőbb Ügyészséghez. A Legfőbb Ügyészség a jogsegélykérelmet köteles teljesíteni, hacsak az nem olyan bűncselekményre vonatkozik, amelyet a megkeresett fél politikai bűncselekménynek, politikai bűncselekménnyel összefüggő bűncselekménynek vagy pénzügyi bű ncselekménynek tekint, illetve ha a megkeresett fél nem véli úgy, hogy a kérelem teljesítése sértheti országa szuverenitását, biztonságát, közrendjét vagy más lényeges érdekét. A Legfőbb Ügyészség az akciók előkészülete során, illetve azt követően informác iót a kormányszervek részére megkeresés ellenére sem adott, illetve ad, mivel a Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint a tájékoztatásra csak a megkeresést intéző német hatóságoknak van joguk. Az
