Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. június 6 (233. szám) - A mezőgazdasági termelők nyugdíj előtti támogatásának bevezetéséhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - LENGYEL ZOLTÁN (Fidesz):
3953 is átvenni. Mivel ezt az általános vita során kormánypárti képviselőtársaim is részletesen megvita tták, erre most nem térnék ki bővebben. Elnök úr, most rátérnék az 5. számú és a 9. számú módosító javaslatokra. Az 5. számú módosító javaslat a törvényjavaslat 2. § (1) bekezdésében a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 72. pont a dóterhet nem viselő járandóságára vonatkozó új p) alpontjának következő módosítását javasolja, amely jelenleg így szól: “a termőföldről szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági termelő részére külön jogszabály alapján juttatott nyugdíj előtti támogatás egy hónapra eső összegének a havi minimálbért meg nem haladó része.” A módosító javaslatban az adóterhet nem viselő járandóság mértékét a minimálbér háromszorosában határozza meg. Erről beszélt Lengyel képviselőtársam is. A gazdasági üzemeket átadó gazdák minél nagyobb arányú részvételét segíti a nagyobb összegű adómentesség biztosítása. A Tanács 1999. május 17i 1257/1999es EKrendelete a korengedményes nyugdíjazás maximális összegét a következőképpen határozza meg: átruházóként és évente 15 ezer euró - ez, ha 250 forinttal számolom, 3 millió 750 ezer forint teljes összeg átruházóként , ha egy összegben kéri az illető, 150 ezer euró - 37 millió 500 ezer forint , dolgozóként és évente 3500 euró - 875 ezer forint , teljes összeg dolgozóként 35 ezer euró - 8 millió 750 ezer forint. Nálunk ezek az összegek valószínűleg jóval szerényebbek lesznek, azonban a minimálbér egy havi összegével meghatározott adómentességnek végképp nincs ösztönző szerepe. Ezért szeretném módosító javaslatommal legalább az adómentes ség határát megnövelni. Érdemes megnézni például a cseh gazdáknak biztosított támogatást, amelynek, úgy érzem, valóban van ösztönző szerepe. A 9. számú módosító javaslat a törvényjavaslat 4. § (3) bekezdésének kiegészítését javasolja, a törvényjavaslat ped ig a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint az e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény 22. § (1) bekezdését a következőképpen módosítja: A 4. § 45. alpontjában megjelölt foglalkoztatót a munkanélküliellátás után a 19. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű társadalombiztosítási járulék megfizetésének kötelezettsége, az ápolási díj összege, valamint a 4. § 9. alpontjában megjelölt foglalkoztatott mezőgazdasági termelők nyugdíj előtti támogatásának összege után a 1 9. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű nyugdíjbiztosítási járulék megfizetésének kötelezettsége terheli. Ezt a módosító javaslatom azon kívül, hogy a mezőgazdasági termelőket a mezőgazdasági üzemet átruházó személyekre cseréli a vita előző részében e lmondott okok miatt, kiegészíti azzal, hogy “amennyiben az átruházó a tagállam által fizetett rendes nyugdíjellátásban részesül, a korengedményes nyugdíjazási támogatást a tagállam által fizetett nyugdíj összegének figyelembevételével kiegészítésként kell odaadni”. Ez a kitétel a Tanács 1999. május 17i, 1257/1999es EKrendelet 12. cikkének utolsó két bekezdésében egy az egyben így szerepel, vagyis be kell tartanunk. Tehát nemcsak a nyugdíj előtti támogatásról van szó, hanem az 55 éves kortól számított 15 év átfedheti a nyugdíjas időszakot is. Köszönöm szépen a figyelmet. ELNÖK (Harrach Péter) : Két percre Lengyel Zoltánnak adom meg a szót. LENGYEL ZOLTÁN (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Egy alapvető dolgot kellene tisztázni, amellyel erősíteném Kékkői képviselő úr mostani felszólalását. Tudjuk, hogy milyen keretek között írja ki az Európai Unió ezt a lehetőséget, ebből egyenesen adódik, hogy az intézkedés célja tehát Európában a gazdálkodás folytonos ságának, a generációk közötti átmenet zökkenőmentességének a biztosítása. Ehelyett működtetünk, működtetnek Magyarországon két és fél éve “földért életjáradék” programot, ezt viszont csak annak a gazdának folyósítják, aki a Nemzeti Földalapnak adja át a fö ldet. Míg Európában tehát ezen eszköz célja a gazdálkodás folytonosságának a fenntartása és a családi
