Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. június 6 (233. szám) - Az ülés megnyitása - Bejelentés frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Mandur László): - DR. BARÁTH ETELE tárca nélküli miniszter:
3860 Vannake, tisztelt elnök úr, a válságnak jelei az Európai Unióban. Igen, de hadd hivatkozzam Jean Monnetra, az Európai Unió egyik atyjára, aki azt mondta , hogy az európai integráció sikeréhez az út válságokon keresztül vezet. Ez a mostani válság lehetővé teszi nemcsak Magyarországnak, hanem a 25öknek, hogy ismét átgondolják, átgondoljuk, hogyan lehet az Európai Uniót liberálisabbá tenni, tehát átláthatóbb á tenni, közelebb hozni a szavazókhoz, és gazdaságilag sikeresebbé tenni, mert ha a polgárok sikeresek, akkor a magyarok is sikeresebben fognak élni. És, tisztelt elnök úr, egy liberális Európai Unió mögött nagyobb lesz a közvélemény támogatása, erről bizt osíthatom önöket. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az SZDSZ soraiból. - Szórványos taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, frakcióvezetőhelyettes úr. Kérdezem, hogy a kormány nevében kíváne valaki felszólalni. Igen, Baráth Etel e európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter úr jelezte igényét. Parancsoljon, öné a szó, miniszter úr. DR. BARÁTH ETELE tárca nélküli miniszter : Tisztelt Elnök Úr! (Zaj. - Az elnök csenget.) Tisztelt Képviselőtársam, Képviselőtá rsaim! Egyetértek azzal, amit Eörsi Mátyás bizottsági elnök úr mondott - legalábbis az következtethető belőle , hogy válságról nincsen szó, az viszont biztos, hogy sok mindent át kell értékelni. Ennél még fontosabb, hogy ezekkel a nem szavazatokkal egy el őrelépést akadályoztak meg ezek az országok, méghozzá olyan irányba történő előrelépést, ami - egyértelmű - Magyarország számára pozitív. Nyilván nem szabad mélységeibe belemenni ma ennek a kérdésnek, bár igazán jó volna, ha a magyar parlament ambicionálná , hogy az európai alkotmányt és annak számunkra pozitív vonásait mélyebben megismerje, de néhányat azért el lehet mondani. Jelentősen nőtt volna a döntési képessége - különösen a minősített többségű kérdések esetében - az Európai Parlamentnek és az Európai Uniónak, hiszen 72 százalékról 55 százalékra csökkenti le - persze, 65 százalékos népesség hátterében - a minősített döntések határkörét. Egészen biztos, hogy növekedett volna a biztonsággal, a rendőrséggel, a jogbiztonsággal, a határbiztonsággal kapcsola tos kérdések megoldásának lehetősége. Növekedett volna, tudjuk nagyon jól - számunkra fontosabb , a kisebbségi jogok védelme és általában az emberi jogok védelme. Nyilvánvaló, amit Eörsi úr is elmondott, jelentősen nőtt volna a transzparencia azáltal, hog y kiegyensúlyozta volna jobban a Parlament szerepkörét, szemben tulajdonképpen a Tanács és a Bizottság szerepkörével. Nyilvánvaló, hogy ez erősödött volna a kommunikáció, a médiák területén is, tehát közelebb jutott volna az európai polgárokhoz mindaz, ami az Európai Unióban történik. Azt gondolom, hogy az európai ügyért harcoló mindenkori miniszterek számára rendkívül fontos tudni azt, hogy a magyar parlament igen komolyan veszi az Európai Unió ügyét, és például számunkra fontos lehetett volna az, hogy a t ovábbi bővítés elébe ne gördüljenek olyan akadályok, amelyek eszerint nyilván meg fognak jelenni a közvetlen jövőben. Tudnunk kell azt, hogy például az Európai Unió önálló jogi személyisége is csorbát szenved ezáltal, mi több, a külügyi képviselete is gyen gébb helyzetbe kerül. De nézzük azt, hogy milyen előnyei lehetnek Magyarország számára, és azt hiszem, hogy itt a parlamentnek és nekünk ez volna az egyik fontosabb területünk. Személyesen úgy ítélem meg, hogy a pénzügyi perspektíva, tehát a következő hét évre szóló gazdasági háttere a mi tevékenységünknek hamarosan pozitívan fog eldőlni. Miért is fontos ez számunkra? És egy fogalmat jó tisztázni: az Európai Unióban azt vitatják leginkább, hogy mennyit fizetnek be az egyes államok. Az a költségvetés, amivel az Európai Unió rendelkezik, nem úgy költségvetés, mint a miénk, hogy fenntart nagyon drága, nagy rendszereket, nyugdíjrendszert, egészségbiztosítást és így tovább, ennek a pénznek jelentős hányada, túlnyomó többsége fejlesztésekre fordítódik. Számunkra t ehát fontos ennek a megszületése minél hamarabb.
