Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. június 1 (232. szám) - Az ülésnap megnyitása - „Mit teljesített 3 év alatt a Medgyessy-Gyurcsány kormány az oktatás, az egészségügy, a szociálpolitika, az ifjúságpolitika és a kulturális politika területén” címmel politikai vita - ELNÖK (Mandur László): - DR. VOJNIK MÁRIA egészségügyi minisztériumi államtitkár:
3842 volna; mert hiszen Pokorni úr azt mondta, hogy a humán tőke, a kulturális tőke az a társadalmi erő, amit talán a közös jövőnk építésében mozgósítani tudunk. Őszintén sajnálom, hogy egyetlen javaslat sem hangzott el képviselőtársa im részéről, az ellenzéki padsorokból, amelyik ezt a tőkét erősítette volna a jövőre nézve. Csáky képviselő úr foglalta össze az egészségügyi, népegészségügyi programban véleménye szerint megtett vagy elhalasztott, elszalasztott lépéseket. Azt gondolom, ho gy ezekről érdemes tartalmi vitákat folytatni természetesen, hiszen a képviselő úr hozzászólása nem nélkülözte a tárgyszerűséget, ez egy üdítő színfolt volt a mai napon. Ám volt néhány olyan tény, amelyet ha nem is rótt fel nekünk, de amit megtettünk már, és amit nem vett figyelembe a hozzászólásában. Azt gondolom, hogy például az egészségügyi szakdolgozók kamarájának megalapítása, a béremelések üteme és mértéke, azok a lépések, amelyek a konszolidáció, a gyógyszerkassza vagy az egészségügyi intézmények műk ödésének feltételei javítását szolgálták, azok nagyon drága, nagyon sok közösségi forrást igénylő lépések voltak, és ezeket nemhogy nem kell szégyellni, de talán közös győzelemnek is mondhatjuk, hiszen legtöbbször az ellenzéki képviselők is hozzájárultak a politikai vitákban, hogy ezeket a döntéseket meghozhassuk. Őszinte csalódással éltem meg Harrach Péter képviselőtársam hozzászólását, aki visszatért ahhoz a régi hagyományához, hogy a szocialistaszabad demokrata kormány nyugdíjasoknak nyújtott, nekik jog osan járó juttatásait újra szociális típusú szavazatvásárlásoknak minősítette. Milyen rövid út vezet a panelprolik támogatása, a szavazatszerzés, a munkástagozatokon keresztül a szociális típusú szavazatvásárlásokig! És itt visszatértek magukhoz, képviselő társaim, mert a vita hevében elfogyott a kultúrmáz, amivel leöntötték ezt az eléggé ájtatos szövegét, és visszajutottak oda, hogy amit mi adtunk, ami a nyugdíjasoknak járt, amit önök elvettek, amikor törvénytelenül változtatták meg (Dr. Mátrai Márta: Ez ne m igaz! - Göndör István: Így van!) a nyugdíjak folyósításának mértékét (Dr. Mátrai Márta: Mert ez hazugság! Ez nem igaz!) , amikor a nagyobb jövedelműek nyugdíjából fizették ki az alacsonyabb nyugdíjúaknak járó nyugdíjemelést. (Szórványos taps az MSZP sorai ból.) Emiatt veszítettek átlagosan 19 ezer forintot a nyugdíjasok. Tudja, képviselő asszony, hogy mit hagytak ránk? Negyvenezer elintézetlen (Dr. Mátrai Márta: 320 milliárd forint!) szociálissegélykérelmet, amit szerencsére Nyul képviselőtársam gyorsan ki igazított, hogy visszahoztuk a méltányossági nyugdíjrendszer intézményét. Ha a képviselő asszony nem tudja, akkor három év után én elmondom, hogy azért visszaállítottuk az özvegyi nyugdíj rendszerét is. Mi erre nagyon büszkék vagyunk, ezt megérdemlik tiszt es munkában megőszült, idős hozzátartozóink, barátaink és ismerőseink. És lehet, hogy mi szavaztuk meg, aki mellettünk szavazott, jól tette, és nemhogy nem szégyelljük, hanem azt gondolom, szégyellje magát az, aki ezt szociális alapú szavazatvásárlásnak mi nősíti. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Úgy van! - Taps ugyanonnan.) Ami pedig a családtámogatásokat illeti: nem tettünk mást, csak visszaállítottuk annak a mindig is vallott elvnek a megvalósítását, hogy nekünk minden gyermek egyformán fontos, és lépésenké nt visszaállítjuk ezt az esélyegyenlőséget, mert önök úgy változtatták meg a családi támogatások rendszerét - nem beszélve most néhány ilyen keresztelőről , hogy akinek többet keres a szülője, az többet ér, képviselő úr. Mert a magas keresetű képviselő gy ereke többet ért, mert több adókedvezményt lehetett utána igénybe venni. (14.10) És a szegény ember gyereke kevesebbet ért, mert neki nem volt igénybe vehető adókedvezménye. Ez egy világnyi különbség köztünk, és ezt a különbséget mi büszkén vá llaljuk. (Taps a kormánypárti padsorokban.) És azt mondja a képviselő úr, hogy azért az nem helyes dolog, hogy mi nem adjuk ingyen a tankönyvet, miközben azt mondjuk, hogy ingyen adjuk a tankönyvet, mert a képviselő úr kiszámolta, hogy 11 ezer forintos a t ankönyvcsomag (Sisák Imre János: 12 600 forint.) , és mi ebből csak hétezer forintot juttatunk. Tudja, képviselő úr, mennyivel több ez a hétezer forintnyi juttatás? Hétezer
