Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. június 1 (232. szám) - Az ülésnap megnyitása - „Mit teljesített 3 év alatt a Medgyessy-Gyurcsány kormány az oktatás, az egészségügy, a szociálpolitika, az ifjúságpolitika és a kulturális politika területén” címmel politikai vita - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - GUSZTOS PÉTER, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
3792 Hiszen ha azt mondjuk, hogy Magyarországon olyan oktatási rendszer volt és van, amely na gymértékben alkalmas a mai napig is sajnos arra, hogy konzerválja vagy adott esetekben növelje a társadalmi különbségeket, hogy az esélyek egyenlőségének megteremtésére nem igazán alkalmas; mindaddig, amíg ez az állapot fennáll, addig bőven van mit tenni. Ebben, azt gondolom, akár lehetne egy nemzeti egyetértés is a liberálisokon és a szocialistákon túlmenően, a konzervatívokra is kiterjedően. Sajnos, nincsen ilyen, hiszen ezeket a pedagógiai hangsúlyváltásokat, amelyek, még egyszer mondom, a készségfejlesz tés nagyobb szerepének az erősítésére utaltak a közoktatási törvényben, vehemens konzervatív támadás érte. Vehemens konzervatív támadás érte azokat az elképzeléseket, amelyek akár a buktatás, akár a házi feladat, a tanulói terhek átalakításának ügyében fel merültek, vagy akár a tanulók szöveges értékelésével kapcsolatban felmerültek. Pedig ezek nagyon fontos dolgok. Nagyon fontos mind a túlterheltség csökkentése a diákok esetében, mind pedig az értékelés árnyaltabbá, cizelláltabbá tevése. Azt gondolom, hogy meghaladott az a pedagógiai szemlélet, amely 69 éves gyerekeket 15ig tud csak osztályozni. Ha a liberális elemeket keresem a közoktatási reformban, nagyon fontosnak tartom, hogy egy komoly antiszegregációs jogalkotásba kezdett a tárca. A hátrányos megkü lönböztetés tilalma bekerült a közoktatási törvénybe, és ez nekünk, liberálisoknak egy nagyon fontos ügyünk. Azt gondoljuk, hogy nemcsak nekünk nagyon fontos ez az ügy, természetesen, hanem fontos ez a kisebbségi sorban élő romáknak Magyarországon, és nagy on fontos ez a többségi társadalomnak is. Hiszen a szegregált oktatás semmire nem jelent megoldást, és a magyar oktatási rendszerben a mai napig számos példa van a szegregált oktatásra. A közoktatási törvény új passzusai alapján meg lehet semmisíteni minde n olyan intézményi döntést, amely akár egyetlen gyermeket, akár gyermekek egy csoportját faja, neme, vallási hovatartozása, családi helyzete vagy bármely más oknál fogva hátrányosan különböztet meg. Ez összhangban van a kormánykoalíció által szintén ebben a három évben elfogadott antidiszkriminációs törvény rendelkezéseivel. Ha nem egy jogi, hanem egy strukturális, illetve finanszírozási esélyteremtő lépést nézünk, nagyon fontosnak tartottuk és tartjuk a világnyelvprogramot, hiszen Pokorni Zoltánnak igaza v an abban, hogy az Európai Unió nagyon komoly kihívásokat jelent Magyarország számára, és ahogy azt Magyar Bálint oktatási miniszter szokta mondani rendszeresen, némán nem tudunk versenyképesek lenni az Európai Unióban. Az a döntés, amely a középiskolák nag y számánál, most már, ha jól tudom, majdnem ezer középiskolánál talált meghallgatásra, amelynek értelmében nulladik évfolyamokon kifejezetten nyelvet tanulva kezdhetik el a középiskolát a fiatalok a világnyelvprogram keretében, egy nagyon fontos döntés vol t, és ennek a hatásai természetesen nem csupán a közoktatási rendszerben jelentkeznek, hanem a Magyar Köztársaság, vagy ha nem a formális közjogi megközelítést vesszük, más kifejezéssel: a magyar nemzet versenyképességét növelő nagyon fontos döntésről van szó, amelyet én magam semmiképpen nem minősítenék üres fecsegésnek. A felsőoktatásban is egy nagyon fontos változás következett, következik be. Erről rövidebben fogok beszélni, már csak azért is, mert az ismert tények miatt itt egy alkotmánybírósági döntés van hátra. Leginkább ezzel a részével foglalkoznék, itt is azzal, hogy miért támogatták a liberálisok ezt az oktatási reformot. Nagyon fontosnak tartjuk az ország versenyképességét, nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy Magyarország, Pokorni Zoltán volt mini szter úr minisztersége idején csatlakozott az úgynevezett bolognai folyamathoz, amely azt szolgálja, hogy az Európai Unióban egy egységes felsőoktatási tér jöhessen létre, hiszen az Európai Uniónak mint gazdasági közösségnek alapvető célja, hogy az egyik m eghatározó gazdasági ereje, gazdasági szereplője legyen a világgazdaságnak. Az Európai Unióban megszületett a felismerés, hogy ez csak egy egységes felsőoktatási térrel lehetséges, amelyben magas szintű oktatást, versenyképes tudást kapnak a fiatalok, amel y átjárható
