Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. június 1 (232. szám) - Az ülésnap megnyitása - „Mit teljesített 3 év alatt a Medgyessy-Gyurcsány kormány az oktatás, az egészségügy, a szociálpolitika, az ifjúságpolitika és a kulturális politika területén” címmel politikai vita - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - BURÁNY SÁNDOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
3787 mértékét, hanem növelte azt, visszaadva mindazt, amit a z előző kormány elvett a nyugdíjasoktól. Ennek következtében a Medgyessykormány első két évében a nyugdíjak vásárlóértéke mintegy 17 százalékkal emelkedett, szemben az Orbánkormány első két teljes évével, amikor ez a növekedés kevesebb volt, mint 5 száza lékos. Azt mondhatjuk tehát, hogy ha a nyugdíjasok oldaláról nézzük a kormányok tevékenységét, akkor bizony a Medgyessykormány első két évében közel négyszer olyan mértékben nőtt a nyugdíjak vásárlóértéke, mint az Orbánkormány első két évében. (Birkás Ti vadar: Mennyi hitelt vettetek fel erre?) A Medgyessykormány egyik első intézkedése volt az, hogy a minimálbért újra adómentessé tette, ezáltal a legalacsonyabb jövedelmű munkavállalók fizetését, ha úgy tetszik, kiegészítette, lemondva az állami bevételek egy részéről. És szakítva azzal a korábbi gyakorlattal, amely a közszférában bérbefagyasztást jelentett, a közszférában 50 százalékos béremelést valósított meg. Ezek voltak a legelső intézkedései. Nézzük ezen belül a családtámogatás rendszerét! Itt bizony komoly dilemmával kellett szembenéznünk. Világos volt számunkra, hogy az a családtámogatási rendszer, amely a legtehetősebbeknek adja a legtöbb állami támogatást, igazságtalan. Azzal is tisztában voltunk, hogy az se jó tendencia, az se jó gyakorlat feltétl enül, hogy a családtámogatási rendszer kéthárom évente radikálisan megváltozik. Kellene az országnak, a családoknak egy kis nyugalom, kiszámíthatóság, hogy a legfontosabb szociálpolitikai rendszerek, az állami támogatások rendszere lehetőség szerint igazs ágos legyen, és hosszú távon is változatlan maradjon. Ez komoly dilemma volt. Ezt a dilemmát akkor úgy döntöttük el, hogy magához a családtámogatási rendszerhez, annak szerkezetéhez nem nyúltunk hozzá, viszont azt az igazságtalanságot, hogy négy éven keres ztül a családi pótlék nem emelkedett, azonnal megszüntettük. Ennek következtében - ahogy már elhangzott - az első időszakban a családi pótlékra fordított összeg mintegy 40 százalékkal nőtt, ellentétben azzal, hogy előtte négy éven keresztül semmit nem emel kedett. Ez természetesen sok pénzbe került. De legyünk tisztában azzal is, tisztelt képviselőtársaim, hogy mindaz az eredmény, amit ezekkel az emelésekkel elértünk, még mindig nem jelenti azt, hogy elégedettek lehetünk akár a nyugdíjak vásárlóértékével, ak ár a családtámogatásokra fordított összegekkel. Engedjék meg nekem, képviselőtársaim, hogy egy rövid kitérőt tegyek. Egyik kedvenc filmem Kusturica Macskajaj című alkotása. Ebben a filmben szimpatikus és antipatikus szélhámosok, sőt gengszterek próbálják a lakítani saját maguk és családjuk jövőjét. Ebben a filmben mondja az egyik, egyébként antipatikus rosszfiú azt a mondatot, hogy “tudod, amit nem tudsz megoldani pénzzel, azt oldd meg sok pénzzel”. Csak a helyzet az, tisztelt képviselőtársaim, hogy a társad alom működése különbözik - tegyük hozzá, szerencsére - az alvilág működésétől. Itt azért nem olyan egyszerű a képlet, hogy amit nem tudtunk megoldani valamennyi pénzzel, az adófizetők zsebéből kivéve adók formájában a pénzt, oldjuk meg még több pénzzel. A mozgástér, még ha bővült is az elmúlt nyolc évben, azért adott mindnyájunk számára. Világos tehát, hogy ha egy igazságosabb családtámogatási rendszert akarunk teremteni, akkor nem egyszerűen sokkal több pénzt kell adni a családoknak, hanem bizony hozzá kel l nyúlni az igazságtalan elosztás szerkezetéhez is. Mi a baj ezzel az igazságtalan családtámogatási szerkezettel? Nem egyszerűen az, hogy igazságtalan abban a tekintetben, hogy azoknak ad, akiknek a legtöbb van, és azoknak adja a kevesebbet, akik a legkise bb jövedelemmel rendelkeznek. Egy másik nagyon fontos hiányossága, hogy az alacsony jövedelmű emberek esetében nem ösztönöz munkavállalásra. S ezen a ponton beszéljünk nyíltan! Azoknak az embereknek, akik a munkájukat elvesztették, a mostani rendszerben ké tféle választási lehetőségük van. Ha megnézzük az országban tapasztalható gyakorlatot, akkor azt látjuk, hogy ez a kétféle választás a tettekben is világosan megmutatkozik. Az egyik választás úgy szól - ez az aktívak választása , hogy a családtámogatásból rájuk eső pénzt felvéve, azt szociálpolitikai segélyekkel kiegészítve, a munkanélkülijáradékkal kiegészítve szert tesznek annyi jövedelemre, amelyet alkalmi munkával és feketén munkát vállalva kiegészítve lényegében azt meghaladó jövedelemhez jutnak, min t azok, akik elmennek dolgozni, de keveset keresnek, mert
