Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 31 (231. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz):
3770 módosító javaslatuk van, és az javítja az alkalmazhatóságot, úgy tegyék meg, és végül azt javaslom önöknek, hogy a törvényt a módosításokkal együtt mielőbb fogadjuk el. Köszönöm, hogy meghallgattak. ELNÖK (Harrach Péter) : Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom. A benyújtott módosító javaslatokra figyelemm el részletes vitára bocsátásra a következő ülésünkön kerül sor. A mai napirendi pontok tárgyalásának végére értünk. Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (Harrach Péter) : A mai napon napirend utáni felszólalásra jelentkezet t Horváth János képviselő úr, “Jalta okozta a Szovjetunió szétesését és a rab nemzetek felszabadulását címmel.” Öné a szó. DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz) : Tisztelt Országgyűlés! Folytatnám tegnap este abbahagyott mondandómat. Úgy emlegették Jaltát, mint azt a nemzetközi szerződést, amelyik legitimálta a Szovjetuniós érdekszférájában a kommunista pártdiktatúrát. Pedig eredetileg az 194547es években Magyarországon a jövőkép a szuverenitás volt, nem pedig a szovjet érdekszféra. Megismétlődtek ugyan a nemrég befe jőzött háború árnyékában, a megszállás valóságában a “rituális köszönetnyilvánítások, a felszabadító szovjet hadseregnek”, a közvéleményt, a nemzetközi szféra és a külpolitika ügyeit áthatotta a békekötésre készülődés és az ország szuverenitásának visszasz erzése 1947 nyár végére. (19.30) Nagy Ferenc miniszterelnök koalíciós kormánya élén ezzel a programmal tárgyalt Moszkvában Sztálin miniszterelnökkel és Washingtonban Truman elnökkel. Belpolitikánk a háború utáni újjáépítés prioritásával stabilnak volt neve zhető. Én magam akkor, az 194547es években, nemzetgyűlési képviselőként a parlamentben és számos alkalommal országszerte beszéltem a szuverenitás felé vezető útról, ahova megérkezve istenhozzádot mondhatunk a szovjet katonáknak. Emlegettük a határkiigazí tások igényét is. Szinte minden alkalommal hivatkoztunk a jaltai szerződésre, amelynek részletes szövegét óriási méretű falragaszokról, Churchill, Roosevelt és Sztálin fényképével ismerhette meg Magyarország népe. Az okmány szövegéből ismételten idéztem az emberi szabadság és a demokratikus választások ígéretét és elvárását, szinte sohasem mulasztva el emlékeztetni a gazdasági sikereinkre, elsősorban a hiperinfláció utáni stabil forint megteremtésére, amihez hozzájárult Amerika anyagi és pénzügyi segítsége, valamint a jóvátételmérséklés a megszálló szovjet hadseregtől. Ezeknek a kényes témáknak a közvélemény előtti ébren tartásához jól jött a jaltai nyilatkozatra hivatkozni, amit így eszközként használtunk a független, szabad, szuverén Magyarország megterem téséhez, fennhangon hirdetve a Független Kisgazdapárt jelmondatát: Soha többé diktatúrát! Soha többé diktatúrát! Nem így történt. Nem így történt. A Szovjetunió megszegte a Jaltában kötött szerződés szellemét és betűjét 1947. február 25én, amikor a Vörös Hadsereg osztaga elhurcolta a magyar polgári politika vezérét, a Független Kisgazdapárt főtitkárát, Kovács Bélát. Jómagamat és öt képviselőtársamat mentelmi jogunk megsértésével vetettek fogságba. A fabrikált koncepciós perben, ami ellen tiltakoztak az Ame rikai Egyesült Államok és NagyBritannia kormányai, három és fél év ítélettel és négy év után szabadultam.
