Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 31 (231. szám) - A légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor):
3726 Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! A költségvetési bizottság a légi közlekedésről szóló törvény módosításával kapcsolatban többségi szavazással általános vitá ra alkalmasnak találta a jogszabálytervezetet. Alkalmasnak találta azért, mert már megszokottá válva ez a jogszabály is elsősorban az uniós, illetve itt egy jelentős másik nemzetközi szervezet, tehát a NATO mint nemzetközi szerződés jogharmonizációs kötele zettsége kapcsán került elénk. Lényegében meg kell szoknunk ezt a helyzetet, hiszen az Unióban is folyamatosan változnak a szabályok, új ajánlások születnek, és a magyar jogrendszer alapvetően transzferáló, átültető jellege miatt ez mind megjelenik a mi as ztalunkon, át kell ültetni ezt a magyar jogrendbe. Két lényegi pontot emelnék ki ezen jogközelítési kötelezettségek mellett, amivel a költségvetési bizottság támogatólag egyet is értett - ezek részben már érintésre kerültek, feszegettük őket. Az első ilyen témakör az, hogy korábban az állam kizárólagos tulajdonát meghatározó Ptv.rendelkezés az egész Ferihegyi nemzetközi repülőteret ilyen formán tartotta számon. Úgy gondoljuk, hogy az uniós elvek, a versenysemlegesség megköveteli azt, hogy csak olyan vagyon tárgyak kizárólagos állami tulajdona legyen kimondva, melyek valamilyen értelemben az állam elsődleges érdekét kell hogy szolgálják, és nem sérthetik más, ezen a területen tevékenykedő szervezetek versenyhez, versenyegyenlőséghez fűződő jogát. A javaslat é ppen ezért kiveszi a koncessziós szabályozás alól a repülőtérüzemeltetési kötelezettséget, ezzel azonban egyben át is kerülne a közbeszerzés hatálya alá, ami egy ismert kivételi listával nem teszi lehetővé, hogy bármely tevékenységet állami megrendelés fo rmájában - még ha állami tulajdonban is van - lehessen végezni, és csak egy nagyon szűk körben értelmezhető az egyébként Unió által elfogadott, a közbiztonságra való hivatkozás keretében, hogy mely tevékenységek, amelyek ilyen értelemben nem esnek tehát a közbeszerzés hatálya alá. Úgy gondolom, hogy ilyen tehát a légi közlekedésnek - a forgalom biztonsága érdekében - a földterülete és az ehhez tartozó felépítményei, a légi irányítás technikai, a fény, illetve a navigációs eszközeinek a kizárólagos állami t ulajdonban tartása, és természetesen a légi irányításhoz szükséges ingatlanok kizárólagos állami tulajdonban tartása. De a többi, eddig döntően ingóság kizárólagos állami tulajdonban tartása már nem indokolt. A privatizáció ilyen formában való megteremtésé nek másik megjelenési formája a már hivatkozott privatizációs törvény záró rendelkezései közül a Budapest Airport 25 plusz egy százalékos tulajdonrészének a kivétele. Itt ugyan van egy kakukktojás is, hiszen nem pontosan világos, hogy az autókutató intézet miért került ebbe a törvényjavaslatba, talán nem is hasznos, ha itt beszélünk erről a kérdésről. A másik ilyen terület, amivel a költségvetési bizottság komolyabban foglalkozott, ez a felügyeleti díj, tehát a repülőtér védelmével kapcsolatos új díjfizetés bevezetése. Azt gondoljuk, hogy bár Magyarországon egyetlen ilyen repülőtér van, ami ennek a kritériumrendszernek, tehát az évi 250 ezer fős utasforgalmat meghaladó kritériumrendszernek megfelel, ám remény van arra, hogy előbbutóbb a Dunán túl, Dunán inn en is lesznek olyan repülőterek, amelyek becsúszhatnak ebbe a rendszerbe, és akkor igencsak indokolt, hogy olyan védelemben részesülhessenek, aminek az anyagi háttere megvan. Itt is bizonyos pontosítások, tehát az automatizmus mint díjképzés vagy mint díjm aximum meghatározása elgondolkodtató, de ez a 10 eurócentes összeg alig jelképes összegnek is nevezhető, mindenképpen azt a célt szolgálja, hogy az állam az utasok, az utasforgalom biztonságát felügyelve egy nagyobb és a versenysemlegességet is szolgáló re ndszert biztosítson a jövőben valamennyiünk, a turistaforgalom, illetve az áruszállítás tekintetében is. Ezzel együtt tehát a költségvetési bizottság többsége támogatta az előterjesztést, általános vitára alkalmasnak találta. Köszönöm a szót, köszönöm a fi gyelmet. (16.00) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) :
