Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 31 (231. szám) - A légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DIÓSSY GÁBOR gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
3722 Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A légi közlekedés mind hazánkban, mind pedig világszerte a gazdaság egyik dinamikusan fejlődő területe. Az ágazat előremutató és folyamatos változása a vonatkozó joganyag rendszeres felülvizsgálatát igényli. A légi közlekedésről szóló 1995. évi XCVII. számú törvény jelenlegi módosítása elsősorban a Magyar Köztársaságnak a NATO, illetve az európai uniós tagságából fakadó kötelezettségei végrehajtása mia tt indokolt. A törvényjavaslat döntő részben olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek megteremtik a szükséges jogszabályi feltételeket az említett szervezetekben való eredményes tagállami működéshez. A NATOtagsággal összefüggő kötelezettségek teljesítése megköveteli az ország légterének igénybevételével, valamint a légvédelmi célú készenléti szolgálatot ellátó állami légi járművek repüléseivel kapcsolatos szabályozás összhangjának megteremtését. A javaslat ennek érdekében rögzíti, hogy a légtérrendészeti f eladatok ellátása a NATO által elfogadott szabályozások alapján a honvédelmi miniszter hatáskörébe tartozik. Ezzel a rendelkezéssel a honvédelmi feladatok végrehajtását elősegítő és a nemzetközi követelményekhez is illeszkedő szabályozás jön létre. Az Euró pai Parlament és a Tanács 2003/42/EK irányelvéhez igazodnak azok a módosítások, amelyek meghatározott személyi kör számára előírják a légi közlekedést veszélyeztető rendellenességek bejelentését. A légi közlekedési balesetekkel, repülőeseményekkel, rendell enességekkel kapcsolatos szakmai vizsgálatot független polgári kivizsgáló szerv végzi, amely ellátja továbbá a vizsgálattal kapcsolatos adatok és nyilvántartások kezelését is. Az így létrejövő adatbázis az Európai Uniónak a légi közlekedés biztonságát elős egítő közös adatbázisának is részét képezi. A hatályos légiközlekedési törvény módosításával a kizárólagosan állami tulajdonban lévő BudapestFerihegy nemzetközi repülőtér kikerül a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény hatálya alól. Így az ágazati tö rvény a jövőben nem tartalmaz majd koncessziós rendelkezéseket. A javaslat a repülőtér működtetésének szabályait állapítja meg, amikor kimondja, hogy a magyar állam és a BudapestFerihegy nemzetközi repülőtér vagyonkezelője közötti vagyonkezelési szerződés nek tartalmaznia kell a működtetésre, a repülőtérfejlesztésre, felújításra, karbantartásra vonatkozó kötelezettségeket és jogosultságokat is. A működtetésre vonatkozó új szabályozás elengedhetetlenné teszi továbbá a BudapestFerihegy nemzetközi repülőté r azon vagyonelemeinek meghatározását, amelyek az állam kizárólagos tulajdonát képezik. A befektetői biztonság és a versenyegyenlőség érdekében szükséges egy olyan szabályozás kidolgozása, amely rögzíti a repülőtéri díjak képzésére vonatkozó alapelveket. ( 15.40) Ennek a követelménynek tesz eleget a javaslat 13. §a, amely előírja az évente 250 ezer utas feletti forgalmat bonyolító nemzetközi kereskedelmi repülőtér igénybevételére vonatkozó díj megállapításának rendjét. Eszerint az árképzés elveit és módszer eit a miniszter a pénzügyminiszterrel együttesen rendeletben állapítja meg, majd ezt követően a részletes szabályokat a repülőtér üzemben tartója szabályzatban határozza meg. Ily módon a versenyjogi szabályoknak és a nemzetközi normáknak is megfelelően min den egyes piaci szereplő által megismerhetővé teszik a repülőtereket igénybe vevők költségeinek meghatározását. A törvényjavaslat a közösségi szabályozással összhangban a légi közlekedés védelmével összefüggő, a közösségi szabályok alapján előírt hatósági feladatok ellátása érdekében bevezeti a felügyeleti díj intézményét. Ezt az évente 250 ezer utas feletti forgalmat bonyolító nemzetközi kereskedelmi repülőtér üzemben tartója köteles negyedéves részletekben megfizetni a légiközlekedési hatóság részére. A f elügyeleti díj éves mértéke utasonként 25 forint, de maximum évente 160 millió forint. Végül, de nem utolsósorban a javaslat az új közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló törvénnyel összefüggő technikai jellegű módosításokat, vala mint a végrehajtást és a jogértelmezést segítő pontosításokat is tartalmaz.
