Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 31 (231. szám) - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat; az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről ... - ELNÖK (Mandur László):
3671 ezért az eredménycentrikus támogatási rendszer feltételeinek megteremtési szándékával, mivel valamennyi kép ző intézménytől elvárható lenne, hogy olyan képesítést adjanak a képzésben részt vevőknek, amelynek eredményeként sikeresen pályázhatnak a munkaerőpiacon. Helyeselhető, hogy a képzés eredménytelenségét a tervezet szankcionálni kívánja úgy, hogy ha a siker es vizsgát tett felnőttek száma nem éri el egy külön jogszabályban meghatározott mértéket, az a támogatás visszafizetését vonja maga után. Szabályozást kíván, hogy ez teljes összeg legyene, vagy annak meghatározott aránya. A képzés eredményessége ugyanis nem pusztán a képző tevékenységének minőségén múlik, a költség viszont időarányosan felmerül. Jó kezdeményezésnek tartjuk, hogy bizonyos életkor felett a normatív támogatás terhére lehetőséget ad a törvényjavaslat a második szakképesítés megszerzésére. Ugy anakkor az 50 éves életkort e tekintetben magasnak tartjuk, szerencsésebb lenne ezt 45 évben meghatározni. Nem értünk viszont egyet azzal a megszorítással, mely eredményeként a fogyatékkal élő felnőttek számára csak vagylagosan biztosítja a nyelvi vagy sza kmai képzésben való részvételt. A hatályos törvény rendelkezéseihez képest ez a szigorítás nem indokolt, ezért ennek bevezetését nem támogatjuk. Külön üdvözöljük, hogy a kormány a 2004. december 5i szégyenletes népszavazást követően valamelyest enyhíteni igyekszik ebbéli felelősségén azáltal, hogy bizonyos támogatást akar nyújtani a határon túli magyarok képzettségi szintjének javításához, és anyagi alapot próbál teremteni ahhoz, hogy ők is a munkapiaci kereslet követelményeinek megfelelő képzésben részesü lhessenek. Ugyanakkor aggályaink vannak azzal kapcsolatban, hogy az elérni kívánt cél megvalósíthatóe a felnőttképzési keret legfeljebb 5 százalékát kitevő forrásból. Szeretnénk tudni, végzette valaki számítást arra vonatkozóan, hogy mekkora összeget jel ent ez valójában, és ezzel szemben mennyire is lenne igény. Félő ugyanis, hogy megfelelő anyagiak híján ez is csak egy elvi lehetőség, csak egy mézesmadzag lesz. El lehet majd mondani, hogy a kormány a szülőföldön maradás elősegítése érdekében milyen támog atást nyújt a határon túli magyaroknak, aminek csupán egy szépséghibája az, hogy ők ezt nem élvezhetik, mivel nem lesz majd megfelelő nagyságú forrás képzéseik támogatására. Álláspontunk összegzéseként elmondhatjuk, hogy egyetértünk azokkal a célokkal, ame lyekkel az előterjesztő a felnőttképzésre vonatkozó szabályok módosítását indokolja, és a két jelzett témában benyújtásra kerülő módosító javaslataink elfogadása esetén a javaslat törvénnyé válását is támogatni fogjuk. A mindössze két paragrafusból álló ja vaslat olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek a jelenleg hatályos 2004. évi CXXII. törvény szabályaihoz képest lényeges kiterjesztést tesznek a munka világának nem a közszférában foglalkoztatott szereplői számára. A prémiumévek program kiterjesztése a ne m költségvetési fenntartású munkaadókra fontos lépést jelent a munkapiaci résztvevők között, a még meglévő lényeges különbséget mutató szabályok enyhítése irányába. A versenyszférára vonatkozó prémiumévek programhoz kapcsolódó állami támogatást nem költség vetési forrásból - mint a közszféra szereplői esetében , hanem a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészéből biztosítják. Bízzunk benne, nem lesz egy olyan eset sem, hogy a program forráshiányra tekintettel nem tud megvalósulni. Miután a javaslat ált alunk is támogatható célok megvalósulását segítheti elő, ezért annak elfogadását támogatjuk. Összegezve: a négy törvényjavaslat megítélésünk szerint nem szolgálja a foglalkoztathatóság, a vállalkozóképesség, az alkalmazkodóképesség és az esélyegyenlőség cé ljait. Maximum annyit lehet mondani, hogy ártani nem használ, és csak felszínes, tüneti kezeléssel próbálkozik. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszó noki felszólalások végére értünk.