Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 30 (230. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. DOBÓ LÁSZLÓ (Fidesz):
3634 Hogyan valósul ez meg, és mi alapján bizonyítható? Leginkább úgy, hogy a közbeszerzési pályázat már olyan keretek között fogalmazódik meg, amit a hazai gyártók nem tudnak teljesíteni. Például a pályázati kiírás oknál olyan műszaki leírást adnak meg, amely egyegy nyugati ország gyártóját, konkrét termékét preferálja, arra szabva határozták meg a pályázat kiírását. Olyan elvárt anyagokat fogalmaznak meg, amelyek a hazai gyakorlatban nem szerezhetők be, vagy legalá bbis korlátozottan szerezhetők be. Amennyiben mégis sikerül beszerezni a hazai gyártónak ezt az anyagot, elkészíteni a termékét, kalkulációt készíteni, intézkedni az engedélyezés érdekében, akkorra gyakorlatilag a pályázatot már rég be kellett volna nyújta ni, egy hónap sem áll erre rendelkezésre. Ugyanez vonatkozik az anyagokat követően az elvárt technológia esetében is, ahol az átfutási idő még hosszabb. (22.50) Amennyiben pedig a hazai gyártó még mindennek eleget tud tenni, és az ár is kedvezőbb - ami egy ébként a nyugati gyártók esetében általában beigazolódik , akkor a hazai gyártót egyszerűen kizárják a pályázatból, és előnyt biztosítanak a külföldiek számára. A Belügyminisztérium esetében a cipő tekintetében az első ilyen pályázat az országgyűlési hatá rozat óta nagyon kedvezőtlennek bizonyult, hiszen amikor ez év elején a Nemzeti Fejlesztési Hivatalnál a határőrség részére speciális bakancs szállítására írtak ki pályázatot, akkor ismereteim szerint mindazok beigazolódtak, amiket én az előbb általánosság ban megfogalmaztam. Úgy gondolom, hogy ez a gyakorlat nem követhető, érvényt kell szerezni az országgyűlési határozatban foglaltaknak. Mert mi is történik így, ha a nyugati gyártókat hozzuk előtérbe? Az azt jelenti, hogy veszélybe kerülnek a hazai cégek, a melyekre pedig rendkívüli módon szükség van, sokszor, ha más tekintetben nem is, de legalább a foglalkoztatás szempontjából. A kormányzat megfogalmazza, hogy csökkenteni kell a magas munkanélküliséget, a költségvetés hiányát, a tárcák általában anyagi gond okkal küzdenek, ugyanakkor egyegy ügyintéző, egyegy hivatal mindezeket a szempontokat figyelmen kívül hagyva egészen más gondolatok mentén fogalmaz meg egyegy ilyen közbeszerzési pályázatot, amit a hivatali eljárás során a fölöttes szervek, személyek jó váhagynak. Én kérem a kormányzatot, ebben az esetben konkrétan a Belügyminisztériumot, hogy vizsgálják felül, hogyan történhetett ez a konkrét pályázat esetében, amit említettem, és kérem a tárcát, hogy intézkedjenek egyrészt abban az esetben, hogy itt mi történt, és azt szankcionálják, másrészt pedig intézkedjenek, hogy a továbbiakban ilyen gyakorlat ne történjen, és a jövőben a Belügyminisztérium is az országgyűlési határozat szerint járjon el a pályázatok esetében. (Dr. Horváth János tapsol.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : A mai napon napirend utáni felszólalásra jelentkezett Dobó László képviselő úr, Fidesz: “Unokáink sem fogják látni - avagy az ipari halászat okozta károk a természetes vizeinkben” címmel. A képviselő urat illeti a szó, ötperces időkeretbe n. DR. DOBÓ LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Igazán sajnálom, hogy bár késő esti az óra, a kormány részéről egyetlenegy képviselő sincsen jelen, aki legalább meghallgatná - ha nem is vá laszol - azokat a kérdéseket, amiket itt napirend után fogalmazunk meg és mondunk el. Én magam egy nagyon fontos problémára szeretném fölhívni a figyelmet immáron nem először e Ház falai között, ami az ipari halászat okozta károkra vonatkozik; az ipari hal ászatra, amely egyébként mind az Európai Unió tagállamaiban, mind pedig a volt KGSTországok európai országaiban a természetes élővizeken hosszú évtizedek óta tiltott. Ez alól egyetlenegy kivétel van - sajnos, teszem hozzá : Magyarország természetes élővi zei. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Jó pár magyar költő és író emlékezik meg folyóink bőségéről, a halállományról. Én szegediként büszkén vállalom mind Radnóti Miklós, mind Juhász Gyula verssorait, és szegediként büszkén mondom el azt, hogy a mi városunk egyik biztos és állandó
