Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 30 (230. szám) - Pettkó András (MDF) - az informatikai és hírközlési miniszterhez - “Széles sávot mindenáron?” címmel - ELNÖK (Harrach Péter): - PETTKÓ ANDRÁS (MDF): - ELNÖK (Mandur László):
3523 beruházások száma, kiszorulnak a piacról a feketemunkát alkalmazó vállalkoz ók és vállalkozások, és nem utolsósorban visszaáll a tisztességes építőipari munka becsülete. Köszönöm szépen, államtitkár úr, a válaszát elfogadom. (Taps a kormánypárti oldalon.) Pettkó András (MDF) - az informatikai és h írközlési miniszterhez - “Széles sávot mindenáron?” címmel ELNÖK (Harrach Péter) : Pettkó András, az MDF képviselője, interpellációt nyújtott be az informatikai és hírközlési miniszterhez: “Széles sávot mindenáron?” címmel. A képviselő urat illeti a szó. PETTKÓ ANDRÁS (MDF) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsnak, Kovács Kálmán miniszter úr tanácsadó testületének 2004es elemzéséből idézek né hány megállapítást: “A szélessávú internetes hozzáférés növelését a tartalom oldaláról kell fellendíteni, és ehhez kell megfelelő infrastruktúrát rendelni. Abban az időszakban, amikor a felhasználói kimenő adatok mennyisége már eléri a letöltött adatok men nyiségének nagyságrendjét, tehát a valódi interaktivitás bekövetkezik, az aszimmetrikus széles sávnak mondott kapcsolatok a fejlődés korlátjává válnak. Adminisztratív megoldás semmiképpen sem javasolt e célok elérése érdekében. Létezik ugyanis más módszer a cél elérése érdekében. Ez pedig a kereslet növekedése, támogatása és a lefedettséget növelő beruházások támogatása.” (Az elnöki széket Mandur László, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Tisztelt Államtitkár Úr! Előző szavaim tehát az NHIT tanulmányábó l származnak, s nem attól a kevés szakújságírótól, akit a Millenáris Kht.n vagy egyéb fiókszervezeten keresztül az IHM az elmúlt három évben elfelejtett kifizetni a hallgatásáért. Az IHM 2002 őszén meghirdetett és rosszul kivitelezett támogatási rendszere csúfosan megbukott, mivel a támogatási összeg egyhatodát sem sikerült a célra elkölteni. A nagy sikerként elkönyvelt szélessávú internetezési támogatással kapcsolatban a sok félrebeszélés mellett kevés tényt tudott meg a közvélemény. Egy normális országba n pedig ez megengedhetetlen. Máig homály övezi, hogy Medgyessy Péter 2003. februári bejelentése után hány milliárd forintos adókedvezményben részesítettük az ADSLtechnológia tömeges elterjesztését. Azt a technológiát, melyről a miniszter tanácsadói is úgy vélekednek, hogy azok néhány év múlva - idézem az előző tanulmányt - a fejlődés korlátjává válnak. Nem tudjuk azt sem, hogy a Matáv könyveiben miért szerepelnek 2530 ezer forintos bekerülési értéken azok az ADSLmodemek, melyek valós piaci értéke 78 eze r forint körül mozog. Arról sem tudunk részleteket, hogy akcióiban hány előfizetőnek számlázták ki az adókedvezményből felvásárolt modemeket. Két dolgot tudunk biztosan. Az egyik az, hogy az ADSLpiacon minden internetszolgáltató a Matáv nagykereskedelmi A DSLajánlatának viszonteladója, tehát valójában a termék ugyanaz, csak másképpen csomagolják. A másik pedig az, hogy minden második ADSLelőfizetést a Matávcsoport, vagy divatosabb nevén a Magyar Telekom, tehát az Axelero birtokolja. Tisztelt Államtitkár Úr! Mennyi adókedvezményforintjába került a költségvetésnek, hogy a kormány a Matávnak adta az ADSLpiacot? Mekkora adókedvezményt vett igénybe a Matáv szélessávú ADSLhálózatának fejlesztésére a 2003. évben? Vizsgáltáke a beruházásokat alátámasztó számv iteli nyilvántartásokat? Milyen adatok alapján ítélte meg a költségvetés az adókedvezményt? Várom megtisztelő válaszát. (Taps az ellenzéki oldalon.) ELNÖK (Mandur László) :
