Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 25 (229. szám) - A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 2004. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 2004. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlé... - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - NÉMETH ERIKA, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
3472 Felhívta a figyelmünket arra, hogy a magántanulóvá nyilvánítás az csapda, ami eléggé megpec sételi az érintett, zömmel roma gyerekek sorsát. A lakhatással kapcsolatban, mint alapjoggal kapcsolatban behatárolta a lehetőségeket az alkotmánybírósági döntés, amiből következően most egy ilyen átmeneti módon van kezelve, illetve nem kezelve ez a problé ma. Általában kifejezte kisebbségi ombudsman úr azt az álláspontját, hogy mintha erősödne a társadalomban a szegénységellenesség. Azt a kifejezést használta, hogy a szociális hidegség mintha terjedne. Az ajánlások elfogadásában tehát némi visszaesést érzék elt, amit én a magam részéről is és a bizottság is, úgy gondolom, hogy sajnálattal fogadtunk, egyébként pedig egyhangúlag támogattuk a beszámolót. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (dr. Deutsch Tamás) : Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólal ásokra kerül sor, a napirendi ajánlás szerinti 1515 perces időkeretben, ezek közben kétperces felszólalásokra nem kerül sor. Elsőként megadom a szót Németh Erika képviselő asszonynak, az MSZPképviselőcsoport nevében felszólalni kívánó képviselőnek. NÉMET H ERIKA , az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Biztos Urak! Képviselőtársaim! Évente visszatérő napirend ez az Országgyűlés tavaszi ülésszakán, a megérdemeltnél jóval kisebb érdeklődés mellett - bár elhangzott, hogy kicsit többen voltunk a mai nap során, de én mégis úgy érzem, hogy ennél nagyobb figyelmet érdemelne a biztosok teljesítménye , tehát újra erről tárgyalunk. Idén az a megtisztelő feladat jutott számomra, hogy ismét a Magyar Szocialista P árt vezérszónokaként szólhatok. Nem vagyok nehéz helyzetben, hiszen a beszámoló, amit valamennyien elolvashattunk, ismét megfelel a várakozásoknak: tényszerű, szakszerű, áttekinthető és a laikusok számára is olvasmányos, kiváló munka. Nemcsak a beszámoló a z, hanem a biztos és munkatársainak tevékenysége is. Szeretném külön is kiemelni azt az érzékenységet, ahogy a biztos reagál a területét érintő minden rezdülésre, s ahogy felkelti a sokszor talán közömbös lakosság figyelmét mindazon jelenségekre, amelyek m egtörténnek a hétköznapokban, amelyek mellett nemcsak az emberi jogok felett őrködni hivatott biztosok nem mehetnek el szó nélkül, hanem mi, a közélet szereplői sem, s amelyek mellett nem mehetnek el szó nélkül azok sem, akik itt élnek ebben az országban a kisebbségekkel együtt. Áttanulmányozva a beszámolót, idén is csak annyi időm van, hogy néhány részére felhívjam a tisztelt Országgyűlés és mindazok figyelmét, akik a parlament munkáját figyelemmel kísérik. Az első kérdés, amit érinteni szeretnék, a kisebb ségi etnikai adatok kezelésével kapcsolatos. A bevezetőben olvashatunk arról, hogy komoly vita van az etnikai adatok kezelése körül, és e kérdés rendezése nélkül a diszkrimináció elleni jogintézmények érvényesítésére aligha kerülhet sor. Olvashatjuk, hogy nálunk és az országok többségében a jogrend restriktív vagy átláthatatlan, ellentétben például NagyBritanniával és Hollandiával, ahol az etnikai adatok állami kezelése előtt semmilyen jogakadály nem tornyosul. A beszámoló VI. fejezete a Kisebbségi jogok é s adatvédelem címet viseli, itt részletesen találkozhatunk ezzel a problémakörrel. “Talán nem jellemző, de előfordul, hogy valós vagy vélt adatvédelmi aggályokra hivatkozással megkísérelték háttérbe szorítani az egyes kisebbségi jogok érvényesülését.” - ál l ez a mondat a jelentésben. Tanulságosak a beszámoló mondatai a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány adatkezeléséről, az egyik önkormányzat segélyezési gyakorlatáról, és e fejezet 3. pontjában a “Ki a cigány? - A jogi szabályozás anomáliái” című rész n agyon világosan mutatja be azt a helyzetet, ami a cigány kisebbséggel kapcsolatos adatkezelést ma jellemzi Magyarországon. Én frakciótársaimmal együtt egyetértek önnel abban, hogy lépéseinket abba az irányba kell erősítenünk, ami a bizalom helyreállítását célozza, és ami azt eredményezi, hogy európai uniós tagállamként Magyarországon is
