Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 25 (229. szám) - Az adatvédelmi biztos 2004. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az adatvédelmi biztos beszámolójának elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Deutsch Tamás): - LEZSÁK SÁNDOR (független):
3463 Arra figyelmeztet minket, hogy ma korántsem a csupán az éjjeliőr szerepét betöltő, szerényen visszahúzódó és a magánéletünket tisztelő ál lamapparátus irányába tolódunk, hanem változatlanul erősek a mindenbe beleszóló, mindenkiről adatot gyűjtő, ezzel egyidejűleg a közérdekű adatokat eltitkoló vagy éppen rejtegető, távol tartó államhatalom híveinek a pozíciói. (14.10) Volt olyan polgármester , aki még az országgyűlési biztos állásfoglalása ellenére sem engedte betekinteni az önkormányzat pénztárkönyveibe a gazdálkodásért felelős helyi képviselőket, vagy volt olyan, aki személyes adattá minősítette a helyi vezetők vagyonnyilatkozatait, és volt olyan, aki nem tette lehetővé az önkormányzati ülések jegyzőkönyveinek a nyilvánosságát. Ezek az esetek arra is figyelmeztetnek bennünket, hogy a demokratikus közéletért mindennap újra és újra meg kell küzdeni, mert mindig vannak olyanok, akik számára terh es a többségi akarat. Tisztelt Ház! A beszámolókból kiderül, hogy a magánszféra vállalkozásai változatlanul nagyon lazán kezelik az adatvédelmi jogszabályok betartását. A korábbi években megnevezett jogszabálysértő vállalkozások típusai változatlanul ugyan azok, például kábeltelevíziós társaságok, internetszolgáltatók, adósságbehajtó cégek, személyzeti tanácsadók. Egy érdekes példával érzékelteti a jelentés a jogszabályok hanyag és laza kezelését. Sem az M5ös autópályát kezelő koncessziós társaságnak nem vo lt jogalapja kezelni személyes adatokat, sem az Állami Autópálya Kezelő Társaságnak nincs ilyen jellegű felhatalmazása. Mivel a díjak és pótdíjak beszedése személyes adatok kezelésével jár együtt, a nevezett társaságok ezt a tevékenységet jogszabályi felha talmazás nélkül végezték és végzik ma is. Hasonlóan a korábbi években tapasztalt arányokhoz, 2004ben is a beadványok kétötöde indokolt vagy részben indokolt panasz volt. A vizsgált panaszok többsége indokolatlannak vagy az információk hiánya miatt nem eld önthetőnek bizonyult. Tisztelt Ház! A jelentés alapján úgy értelmezem, hogy megtört egy több éve tartó kedvezőtlen tendencia, az átlagos ügyintézési idő korábban tartós növekedése. A panaszügyek körében az ügyintézés 2003ban 102 napos ideje 2004ben 92 na pra csökkent. Ez mindenképpen eredmény, annak ellenére, hogy a panaszokra vonatkozó ügyintézés időtartama 2001ben csupán 58 nap volt, 2002ben 62 nap. Sajnos, nagyon kritikusan kell viszonyulnunk a köztisztviselői létszám elmúlt időszakban végrehajtott cs ökkentéséhez, mert a kevesebb ügyintéző értelemszerűen tovább dolgozik a beérkezett panaszok megoldásán. 2004ben a panaszok 13 százalékát 34 hónap alatt intézték el, ami csak kismértékű javulást jelentett a 2003. évi 13 százalékos arányhoz viszonyítva. E zek túlságosan hosszú időtartamok az adatvédelem területén. Az év végi költségvetési vita kapcsán kell újra átgondolni az Országgyűlésnek, hogy mely területeken nem szabadna tovább rontani a hivatali munkavégzés feltételeit. Tisztelt Ház! Az adatvédelmi bi ztos beszámolójának véleményem szerint nagy erénye, hogy hasonlóan az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének a 2004. évi tevékenységéről készült beszámolójához, konkrét eseteket és az ilyen esetekkel kapcsolatban meghozott k onkrét döntéseket tartalmaz. Néhány panasz kivizsgálásának eredménye nagyobb nyilvánosságot is érdemelne. Például sokan felkeresték a halapenz.hu honlapot annak érdekében, hogy vajon milyen összegeket szoktak adni a betegek néven nevezett orvosaiknak. Nem csupán személyes adatokat sértettek a konkrét neveket konkrét összegekkel összetársító adatközlők, hanem sok esetben, amennyiben állításaikat nem tudták bizonyítani, embertársaik becsületét is megsértették. Érdekes annak az esetnek az ismertetése is, amiko r egy panaszostól, aki nem volt gyanúsított, egy bűnügy lezárását követően akart a Belügyminisztérium nyomozó hatósága ujjlenyomat- és tenyérlenyomatmintát venni. Az adatvédelmi biztos álláspontja egyértelmű volt, miszerint a bűnügy lezárása után a bűnügg yel kapcsolatba került vétlen szereplőktől nem lehet ilyen mintát venni, hiszen már nem várható egy lezárt ügyben fordulat. Ezt a gondolatmenetet tovább lehetne folytatni úgy, hogy a nyomozó szervek igénye jogos lett volna a bűnügy lezárása előtt, hiszen a kkor még nem
