Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 25 (229. szám) - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 2004. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 2004. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadás... - ELNÖK (Harrach Péter): - TÓTH GYULA (MSZP):
3440 oldalon taglalja a beszámolási időszakban tett ajánlásokat, a korábbi években tett, eddig nem teljesült ajánlásokat és a tárgyévben tett javaslatokat. A közös hivatal működés e és beszámolója, a mellékletek, a példatár 381 oldalas anyagával együtt a 690 oldalnyi beszámoló nem tekinthető rövid beszámolónak, de az is igaz, hogy széles és szerteágazó a feladat. Mivel azonban a hivatal egyes konkrét emberekkel foglalkozik, nincsene k általános ügyek, magam is azt vallom, amit Donáth László képviselőtársam a 2002es év beszámolója kapcsán elhangzott expozéjában oly tapintatosan megfogalmazott: “Nem lehet karcsúsítani a kötetet, vagy minden, vagy semmi; vagy az egész hiteles, vagy a ré sz szükségszerűen hiteltelenné lesz. Maradjon a kötet továbbra is vastag!” Maradjanak a példák, a belőlük leszűrt következtetések, mert - képviselőtársaim biztosan ezzel is egyetértenek - számunkra, országgyűlési képviselők számára ezek konkrétan hasznosít hatóak, de továbbmegyek: a magánemberek számára is. Ezt azért tartom fontosnak, mert súlyos ismerethiányt mutat az, hogy az elutasítások egy részét azok az ügyek alkotják, amelyben a panaszos elmulasztotta a számára felkínált jogorvoslati lehetőséget, és m ég mindig sokan belenyugodnak hatósági döntésekbe, nem fellebbeznek, majd amikor visszafordíthatatlan állapot jön létre, akkor fordulnak az országgyűlési biztoshoz, és nem ritkán az országgyűlési képviselőjükhöz. (12.10) Ha figyelembe vesszük, hogy az orsz ággyűlési biztoshoz bárki fordulhat, ha valamely hatósági eljárás, határozat vagy hatósági intézkedés során sérelem érte és a közigazgatási jogorvoslati lehetőséget már kimerítette, akkor engedjenek meg nekem egy adatot a saját választókerületemből. Dombóv áron, a 20 ezres városban csak a városháza ügyiratforgalma közel évi 60 ezer, ebből a hatósági ügy több mint a város lakosainak a száma, mondhatom azt is, hogy évente egy alkalommal minden polgár felkeresi a hivatalt. Ilyen ügyfé lforgalom esetén bármely hivatalban, ugyan nem szükségszerűen, de előfordulhat, hogy végső esetben az állampolgár az ombudsmanhoz fordul. Természetes, hogy az állampolgári jogok országgyűlési biztosi hivatala sem találhat gyógyírt minden panaszra, de az is igaz, hogy az elutasítások döntő többsége hatáskörhiányos. Érdemes azonban az elutasítások hivatalbeli gyakorlatáról szólni, mert Magyarországon még nem minden hivatal gondolkodik és cselekszik úgy, mint az Országgyűlési Biztosok Hivatala. Itt a panaszoso kat az elutasítás mellett is teljeskörűen tájékoztatják arról, hogy panaszuk orvoslására milyen egyéb jogi utakat és fórumokat tartanak lehetségesnek, illetve tájékoztatják őket a jog- és érdekérvényesítés egyéb lehetséges módozatairól, de annak esetleges lehetetlenségéről is. Ezáltal a panaszosok az elutasító határozatokban nemcsak negatív választ kapnak, hanem pozitív, érdemi információhoz is hozzájutnak. Ezzel az ombudsmanok véleményem szerint egyfajta jogi ismeretterjesztést, mi több, jogtudatformálást is megvalósítanak, az esetek túlnyomó részében nem csupán az emberi jogok terén. Ez ugyan nem volna a szűkre szabott hatáskörből levezethető feladatuk, társadalmi hasznossága azonban megkérdőjelezhetetlen. Nem meglepő, de a rendszert váltó Magyarország mai állapotát is jól tükrözi az a megállapítás, hogy az adózó állampolgárok a közteherviselési kötelezettséget nem az állami feladatok ellátásának szükséges forrásaként, hanem a mindennapi megélhetésüket sújtó állami elvonásként ítélik meg. A beszámoló arról tájékoztat bennünket, hogy különösen nagy számban fordulnak elő a személyi jövedelemadókedvezmények érvényesítésével összefüggő panaszok, a családi adókedvezmény, a lakáscélú kedvezmény és a számítástechnikai eszköz megszerzésére fordított kiadás kedvezm énye. Azt is megtudhatjuk a beszámolóból, hogy az igazolást az annak kiadására köteles szervek nem megfelelő tartalommal, időnként az állampolgárt sodrából kihozva, hosszú utánjárást követően vagy a határidő túllépésével adják ki. Érdemes azonban azt is me gemlíteni, hogy az adóeljárásban sokszor okoz problémát a panaszosok együttműködésének a hiánya is.
