Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 25 (229. szám) - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 2004. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 2004. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadás... - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - ÉLŐ NORBERT, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
3431 okoz. Az adósság miatt elárverezett ingatlanok esetében jelentős problémát jelent, ha az ingatlanok árverési értéke nem fedezi az adósságot. Ilyenkor a hajléktalanná válás réme fenyeget, ráadásul az ese tlegesen meglévő állami garancia sem érvényesíthető. Itt nem elég a téli kilakoltatás megszüntetése, hiszen a legkiszolgáltatottabb helyzetű családokról van szó. A rászorulókról szóló szociális gondoskodás alapkövetelménye sérül ekkor. Ráadásul nem egy ese tben az árverés után sokkal magasabb értéken kerül eladásra az ingatlan, ami alapvető jogokat sért. Itt a hitelezőt kellene kötelezni arra, hogy mindent megtegyen azért, hogy bizonyítsa az árverés során, mindent megtett annak érdekében, hogy követelése meg térüljön. Az egészségügyről. A magánfinanszírozás problémája merült fel fajsúlyosabban ebben a tárgykörben. Ha az OEPkassza mint zárt kassza nem tud finanszírozni, nincs a listáján törzskönyvezve az adott gyógyszer, de az orvos azt ajánlja, és a beteg a s aját magánvagyonából megveszi, akkor az OEP ezt legalább ne tiltsa meg, mert az egészséghez való jog mellé társul a saját vagyonnal való szabad rendelkezés joga. Az EUban bárhol törzskönyvezett gyógyszer Magyarországon is mint EUs tagállamban most már al anyi jogon jár. Csakhogy ezek a legújabb, legkorszerűbb és egyben leghatékonyabb gyógyszerek a legdrágábbak, pénzügyi forrás pedig általában nincs rájuk. Ha ezeket a sor elejére tesszük, akkor a finanszírozási kassza zártsága folytán valamit a végéről le k ell hagyni. Az OEP már tavaly is kérte a segítséget, hogy az emberi jogok hierarchiájához vagy rangsorához - mint emberi méltóság, élet, egészség , azon belül pedig az egészségügyben egyébként is ismert sürgősségi ellátási hierarchiához és rangsorhoz hozz á kellene igazítani a finanszírozási rangsort. Csakhogy ez nagyon sokakat érintő, súlyos probléma, mert akiktől megvonnak vagy csökkentik a támogatásokat, azok biztos, hogy ellen fognak ennek állni. A katasztrófák ügye merül fel ma már fajsúlyosabban. Az á rvíz, belvíz nagyon aktuális probléma. Ezekhez kapcsolódóan a katasztrófakárok, a kártalanítás kérdése nincs teljesen megoldva. Körülbelül három éve folyamatosan szorgalmazza az ombudsmani hivatal egy olyan nemzeti katasztrófavédelmi alap létrehozását, ame ly egyfelől tehermentesítené a költségvetést, társadalmi, széles szétterítésen, kockázat- és kárelosztáson keresztül teremtene pénzügyi forrást, hozzá szervezeti és dologi garanciákat, másrészt megteremtené az azonnali reagálás lehetőségét, éspedig társada lmi méretekben. A fő probléma itt az volt, hogy innenonnan kellett általában átcsoportosítani, ha valami nagy katasztrófa történt, ami nem igazán jogállami megoldás. A tulajdon biztonsága és a jog biztonsága egy intézményes garanciát követel, egy pénzügyi alapot vagy szervezetet a személyi, dologi feltételeket illetően egyaránt. Ebben a kérdéskörben a katasztrófavédelmi törvényt a Belügyminisztérium benyújtotta mostanában. Végül az akadálymentesítésről. Az akadálymentesítésről több ezer oldalas anyagot kés zített a hivatal, egy '99es országos vizsgálat utóvizsgálatát végezte el 2004ben. A törvényi előírást 25 százalékban sikerült teljesíteni. Az ombudsmani megállapítás rendkívül fontos nekünk, törvényhozóknak. Itt az egyik nagy tanulság az, hogy a legjobb szándékú törvény is rossznak bizonyul, és súlyos problémahalmazt generál, ha hatásvizsgálat nélkül, főleg a pénzügyi, gazdasági teljesítőképesség vizsgálata nélkül ígér olyat, amit aztán nem tud teljesíteni. Rangsort kell felállítani, és itt a rangsorban a vége felé kell hogy álljanak a ritkán igénybe vett és kevésbé fontos megközelíthetőségek. Összefoglalóan azt lehet elmondani, hogy ezek az ügyek, amelyeket itt említettem, kiragadottak, viszont szerintem általános érvényűek. Ezen túl: az emberi jogok harm onizációja, beillesztése a magyar jogrendszerbe egy másfél évtizedes folyamatban tökéletesen sikerült, most azonban ezeknek a tényleges, gyakorlati érvényre juttatása olyan terheket jelent, amelyek miatt az egész állami újraelosztást, a rangsorokat újra ke ll majd gondolni - elsősorban persze a törvényhozásnak , és főleg a költségvetési törvények tárgyalása és a költségvetés elfogadása során kell figyelembe vennünk az ajánlások nagy részét.
