Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 25 (229. szám) - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 2004. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 2004. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadás... - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - NÉMETH ERIKA, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság alelnöke, a napirendi pont előadója:
3424 Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa éves beszámolóját az esszenciális, absztrahált általános tapasztalatokkal kezdte a bizottsági ülésen. Fontosnak tartotta kihangsúlyozni, hogy a beérkezett panaszok, beadványok száma 2003hoz képest is 10 százalékkal növekedett, két év alatt pedig 30 százalékos a növekedés. Az országgyűlési biztos kiemelte, hogy jelentősen megnövekedett az ügyfélszolgálat forgalma, és igen magas a személyesen beadott panaszok száma. Az emberek nagy jelentőséget tulaj donítanak a személyes emberi kapcsolatoknak, és igénylik az emberséges bánásmódot. Az országgyűlési biztos kiemelte, hogy a panaszok belső aránya is megváltozott, illetve átstrukturálódott. Az ügyek fele öt fő ügycsoportból kerül ki. Az utóbbi időben keves ebb panasz érkezett a honvédségtől és az úgynevezett bentlakásos intézményekben lakók panaszai is csökkentek. Örömmel jegyezte meg, hogy a betegjogi képviselők is jelentősen tehermentesítik az országgyűlési biztosokat. 2004ben a legtöbb panasz az egészség ügyi ellátás, a társadalombiztosítás, illetve a nyugdíjbiztosítás területéről érkezett. A panaszok több mint 10 százaléka még mindig a bíróságok ellen, illetve bírósági ügyekben keletkezett. Sok a tisztességtelen eljárás miatti beadvány, illetve strasbour gi elmarasztalás is. Az országgyűlési biztos kérte a bizottság segítségét abban, hogy közösen helyes megoldás születhessen a biztosok hatáskörének esetleges kibővítésével, törvénymódosítással, a jelenleg meglévő szervezetek, mint például az Országos Igazsá gszolgáltatási Tanács vagy a Legfelsőbb Bíróság megfelelő szervezeti egysége bevonásával. Az országgyűlési biztos kihangsúlyozta, hogy tíz év átlagában 65 százalékban elfogadják ajánlásait, 25 százalékban határidőt kérnek, és az ügyek 10 százalékában vita van. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese azt emelte ki a bizottság ülésén, hogy 2004ben nemcsak hogy megnövekedett a panaszok száma, hanem azok nehezebben elbírálhatóak. Már nemcsak az jellemző, hogy a klasszikus, alapvető emberi jogok alapján épülnek fel, hanem az is, hogy a dogmatikai részletek felé történik hangsúlyeltolódás. Felhívta a figyelmet arra, hogy egyre nagyobb munkateher hárul rájuk, hiszen az európai ombudsman és az Emberi Jogok Európai Bírósága döntéseit is f igyelembe kell venniük, és arra is rávilágított, hogy az egyes emberi jogok tartalma, például szociális biztonság, lakhatás, erősen vitatott. Pozitívumként az általános helyettes a civil szervezetekkel való egyre jobb és tartalmasabb együttműködést emelte ki, például a Helsinki Bizottság vagy a Társaság a Szabadságjogokért részéről, amelyektől időnként komoly bírálatot is kapnak. Mindkét biztos részletesen kitért az egyéb jogvédőkkel való kapcsolatára is. Takács Albert szerint javult az együttműködés az okt atási jogok biztosával. Egyre inkább hajlik arra, hogy a panaszos bizalma döntse el, kit választ. Mindketten kihangsúlyozták azonban, hogy felül kellene vizsgálni az úgynevezett ágazati ombudsmanok és miniszteri biztosok feladat- és hatáskörét, és az orszá ggyűlési biztosoknak a parlamenttel együttműködve ki kellene alakítaniuk a helyes megoldást. Véleményük szerint a jogállamiság érdekében szükség van profiltisztításra. Mindkét biztos felhívta a figyelmet, hogy tevékenységük sikere pénzkérdés is, hiszen sok szor éppen a kistelepülésekre, kistérségekbe nem jutnak el. Fontosnak tartanák, ha regionális szinten kiépülhetne egy inspekciós rendszer, erről ma már itt szó volt. Ezt támasztja alá, hogy a panaszok döntő többsége a fővárosból, illetve a nagyvárosokból é rkezik. Ismét sajnálattal jegyezték meg, hogy az általuk használt székház ügye jogilag még mindig rendezetlen, mivel az épületnek továbbra is jogcím nélküli használói. A bizottság ezért ismételten fontosnak tartotta, hogy az országgyűlési határozatban java solja: a kormány tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a biztosok zavartalan, nyugodt körülmények között folytathassák sokrétű és felelősségteljes szakmai munkájukat. A bizottsági vitában az írásos anyag és szóbeli kiegészítés nyomán m egfogalmazódott kérdésekre az országgyűlési biztos és helyettese meggyőző és kimerítő válaszokat adott, saját belső
