Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 25 (229. szám) - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 2004. évi tevékenységéről szóló beszámoló; az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és általános helyettesének 2004. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról orsz... - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - PÉTERFALVI ATTILA adatvédelmi biztos, a napirendi pont előadója:
3413 adatkezelés előtt 30 nappal még nem áll rendelkezésre az az adatbázis, ahogy a rendszer működni tud, így ebben az esetben csak elméleti vizsgálódásra van lehetőség. (10.00) A hatáskörömet illetően a legnagyobb válto zás az elmúlt évben kétségkívül az volt, hogy január 1je óta a jogszabály lehetővé teszi számomra, hogy elrendelhetem a jogosulatlanul kezelt adatok zárolását, törlését vagy megsemmisítését, illetve megtilthatom a jogellenes adatkezelést, külföldre történ ő adattovábbítást. Természetesen ebben az esetben az adatkezelő bírósághoz fordulhat. Ugyanakkor az uniós jogharmonizációs módosítás következtében a jogszabály nem tartalmazza azt, hogy ebben az esetben milyen eljárás szerint kell a bíróságnak eljárnia. Ez t a hiányosságot pótolja az adatvédelmi törvény nemrégiben elfogadott módosítása, amely ezekre az ügyekre a közigazgatási per szabályait rendeli alkalmazni, így ez a kérdés remélhetőleg megoldódik. A közérdekű adatok nyilvánosságáról. A 2004. esztendő az i nformációszabadságot érintő ügyek számának további emelkedését hozta. Jóllehet jóval nagyobb arányt képviseltek a panaszügyek, mint a korábbi években, de tovább emelkedett az adatkezelő szervtől érkező kérdések száma, így ebben az évben is a közérdekű adat ot kezelő szerv konzultációs kérdése volt a tipikus beadvány. 2004ben különös súllyal és minden korábbit meghaladó számban vetődött föl a bírósági eljárás nyilvánosságának kérdése. Új jelenségként kell azonban értékelnünk, hogy számos esetben bírósági vez etők kértek állásfoglalást. Több ízben is megerősítettem azt a véleményemet, hogy halaszthatatlan a bírósági adatkezelést átfogóan szabályozó törvény elfogadása, amely képes az e téren felmerülő valamennyi alkotmányos jog és alkotmányos alapelv összehangol ására. A bírói eljárás nyilvánosságát értelmezve biztosítja a személyes adatok védelmét, a közérdekű adatok nyilvánosságát, a bírósági iratok kutathatóságát. Az adatvédelmi biztos működésének megkezdése óta birkózik azzal az ellentmondással, hogy az adatvé delmi törvény és a hatályos egyéb törvények nem tartalmaznak egyértelmű szabályokat a két információs jog ütközésének feloldására, a köz- és magánszféra határainak kijelölésére. A két jog ütközésével kapcsolatos elmúlt évi beadványok rendkívül szerteágazóa k voltak; csak néhány jellemező kérdés: közérdekű adate a középiskolai tanár iskolai végzettsége; közzétehetőe az újságban az önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozata; közzétehetőe interneten az egyetemi oktatók hallgatói véleményezése s a többi. A ké t jog ütközésének kérdéseit a közfeladatot ellátó személyek vagy szervek feladatkörében eljáró személyekre vonatkozóan a nemrég elfogadott adatvédelmi törvény módosítása remélhetőleg megoldja, illetőleg feloldja azzal az új rendelkezéssel, hogy a feladatáv al összefüggő adatok a jövőben nyilvánosak. A 2003. évi beszámoló is jelezte, hogy a közszféra ellenőrzésére hivatott állami ellenőrző szervek tevékenységének átláthatósága az információszabadság egyik fontos területe. Ebben az esztendőben megszaporodtak a fogyasztóvédelmi felügyelőségek működésével kapcsolatos adatok nyilvánosságát firtató beadványok. Például: jogosan tagadhatjáke meg az általuk megbírságolt cégek adatainak közlését; az egyes energiaszolgáltatók elmarasztalásával, a rájuk kiszabott bírság gal kapcsolatos adatok kapcsán lehete üzleti titokra hivatkozni. Az volt az állásfoglalásom, hogy az üzleti titok intézménye nem lehet menedék a piac jogsértő szereplői számára. A vállalkozások jogszerű működésének ellenőrzésére hivatott hatóságok elmaras ztaló határozata közérdekű adat. A jogszabályvéleményezésekről. Az adatvédelmi biztos jogalkotással kapcsolatos véleményező és kezdeményező jogkörét nem a jogalkotásról szóló törvény, hanem az adatvédelmi törvény nevesíti, amely a Magyar Köztársaság Alkot mányában foglaltakkal összhangban a személyes adatok védelmét, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését szolgáló alapvető szabályokat tartalmazza.
