Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 24 (228. szám) - A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény és a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DEVÁNSZKINÉ DR. MOLNÁR KATALIN (MSZP):
3385 gondolok , az összefésületlenségre és a kapkodásra, felhívtuk akkor is a figyelmet. Mert mi történik most? A költségvetési törvényben módosították a Ktv.t, illetve a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt. Ez - egyébként az előte rjesztés indokolásából olvasom fel - váratlanul érte a közszférát, magyarán: nem egyeztettek. Emlékszem is rá, hogy a szakmai szervezetek egyébként már akkor fölléptek ez ellen. Felmerült az ellátási nehézségek veszélye és egyéb kérdések. Az indokolás még tartalmazza azt is, hogy ráadásul a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló törvény miatt egy jogtechnikai ellentmondást is fel kell oldani. Ebből következőleg hadd beszéljek legalább egykét percig arról, hogy egyre többsz ör találkozunk ilyen problémákkal. Azt gondolom, semmi nem indokolhatja a jogalkotási bizonytalanságokat, illetve azoknak a helyzeteknek az előidézését, amelyek sorrarendre előfordulnak, és amelyek úgy fordulnak elő, hogy kapkodva, az ellenvéleményekre va gy adott esetben szakmai szervezetek figyelmeztetésére nem odahallgatva belebelemódosítgat a kormány a törvényekbe, és utána - ez már egyébként tendencia - képviselői önálló indítvánnyal próbálja valahogy visszaterelni a normál mederbe a dolgokat. Most is egy ilyen előterjesztést tartunk a kezünkben. A dolog tárgyában pedig: valóban, itt legalábbis két, de talán még több probléma ütközik egymással. Az egyik az a problematika - amire a bizottsági véleményt előadó képviselőtársam is utalt , hogy fölmerül az a kérdés, hogy mennyiben kell biztosítani az új korosztályok belépését, illetve okoze és milyen módon, milyen mértékben okoz feszültségeket a belépő korosztályoknál az, hogy kilépésre készülődő korosztályokat benntartunk. Béki Gabriella is utalt arra a m egoldásra, hogy ez más jogviszonyokkal megoldható vagy kezelhető helyzet, hiszen nemcsak a Ktv. vagy a Kjt. hatálya alá tartozó jogviszonyban lehet ezeket a feladatokat végezni. Ugyanakkor a másik oldalon pedig van egy olyan igény, amelyik a dolog váratlan sága folytán előállott problémákról beszél, illetve egy olyan érvrendszer, amire Béki Gabriella szintén utalt, hogy ebben a korosztályban rendkívül nagy különbségek vannak a munkavállalók munkakedve és munkaképessége között. Tehát nyilvánvalóan az sem lehe t cél, hogy aki nagy tapasztalattal és rendkívül kvalifikáltan ezt a munkát végezni szeretné és erre képes is, azt erőszakkal úgy szorítsuk ki ebből a lehetőségből, hogy ráadásul ez még problémákat okoz az adott köztisztviselői vagy közalkalmazotti munka v égzésében, hiszen nem készültek föl az ő kiesésére, nem készültek föl arra, hogy az ő szakértelmét és tapasztalatát nélkülözzék. Nyilvánvalóan a döntést ezen képviselői indítvány támogatásáról ezen körülmények bírálatának, illetve elbírálásának tükrében ke ll meghozni. A tanulság - visszatérve mondandóm elejére - mindenképpen levonandó belőle: véget kell vetni annak, hogy a kormány ad hoc terjeszt elő jogszabálymódosításokat, amit aztán a saját kormánypárti képviselői képviselői indítványokkal próbálnak orv osolni. Köszönöm szépen. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő asszony. Kettőperces felszólalásra megadom a szót Devánszkiné Molnár Katalin MSZPs képviselőnek. DEVÁNSZKINÉ DR. MOLNÁR KATALIN (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Szeretném kinyilv ánítani, hogy nem tisztem a kormányt megvédeni mindenáron, de most kénytelen vagyok. Kedves Képviselő Asszony! Ez egy képviselői módosító indítvány volt itt a környékemen, mondhatnánk azt, hogy a három Molnár volt benne, és mivel a Devánszkiné mellett én M olnár Kati is vagyok, én vagyok a harmadik. Éppen ezért hadd mondjam el, hogy bátran, harciasan nekimentünk ennek az ügynek - ahogy azt a képviselő asszony korábban jelezte , és úgy gondoltuk, hogy valami csodát csinálunk, a fiataloknak rengeteg munkahely et teremtünk. Amikorra megszavaztuk - nem is én voltam az aláíró, nem ez a lényeg benne, de én is támogattam , amikor ez
