Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 24 (228. szám) - A közigazgatás hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - PETTKÓ ANDRÁS
3377 Köszönöm szépen, képviselő úr. A vezérszónoki felszólalások legvégén következik Pettkó András, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja nevében felszólalni kívánó képviselő. Parancsoljon, öné a szó. (13. 00) PETTKÓ ANDRÁS az MDF képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A törvényjavaslat az általános indoklás szerint azt a célt szolgálja, hogy a közigazgatási ágazatok hatósági jogal kalmazó tevékenységére vonatkozó eljárási szabályok összhangja a közigazgatási hatósági eljárás és a szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény garanciális szabályaival megteremtődjön és érvényesüljön. A tervezett törvénymódosítások é rintik a polgármesteri hivatalok, az országos hatáskörrel rendelkező szervek, a köztestületek munkáját egyaránt. Az előterjesztés alapján nem követhető nyomon, hogy az egyes jogalkalmazó szervezeteknél milyen hatásokkal jár együtt a tervezett rendelkezések bevezetése, valamint az sem, hogy a törvényjavaslat előkészítésének időszakában megfelelő szakmai egyeztetésekre minden módosításra tervezett törvényt illetően sor került volna. Az átfogó törvényjavaslat, amely a menekültügyektől az atomenergiaügyekig és a szabadalmi ügyintézéstől az építésügyi hatósági eljárásokig terjedően felöleli a közigazgatási eljárásokat és szolgáltatásokat, igen eltérő módon rendeli a közigazgatási eljárások általános szabályaihoz az egyes ágazati jogszabályokat. Az esetek nagy ré szénél kizárólag arról van szó, hogy az államigazgatási eljárási törvény helyett a Ket. alkalmazását rendeli el egyes szervezetek eljárásaira, illetve precízebbé teszi az eljárásra vonatkozó jelenlegi hatályos rendelkezéseket - így például a közbeszerzési eljárással kapcsolatos javaslatoknál ; más esetekben nem csak erről van szó. A törvényjavaslat széles körben alkalmazza a speciális eljárási rendelkezések, köztük elsősorban az ügyfél fogalmának egyedi, eljárásonkénti meghatározását. Az elektronikus ügyin tézés lehetőségét külön eljárási szabályokban szűkíti, például az útügyi, építéshatósági eljárásokban, meg sem kísérli ennek a lehetőségnek legalább a részletes kidolgozását, amely lehetővé tenné, hogy az engedélykérelmeknek csak az elengedhetetlenül szüks éges mellékletei kerüljenek papír alapon a hatóságokhoz benyújtásra. Mindezek meghatározóak az anyagi jogi jogszabályokban biztosított jogok gyakorlásának módját illetően. A törvénymódosítások befolyásolják az ágazati jogszabályok alkalmazásának hatékonysá gát, minőségét, hiszen a törvényalkotói célok a közigazgatásban kötelezően alkalmazandó eljárási rendelkezések végrehajtásával érhetők el. A tervezet törvénymódosító javaslatai nem minden esetben felelnek meg ennek az elvárásnak, illetve nem minden esetben segítik elő a közigazgatás ügyfeleinek jogérvényesítését. Példaként említem a következő, jelentős számú ügyfelet érintő rendelkezéstervezetet. Az 1. §ban az anyakönyvekről, a házassági eljárásokról, a névváltoztatásról és a névviseletről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet kiegészítését tervezik a két utónévvel kapcsolatban. 1953tól az anyakönyv már csak két utónevet tartalmaz. Az előtte lévő időszakban sem gyakori a kettőnél több utónév. Az anyakönyvi kivonatban két utónév kerül feltüntetésre. A t ervezetben rögzített eljárást nem tartom célszerűnek, és nem is rendezi ezt a kérdéskört. A kettőnél több utónév javítására a születésii anyakönyvi kivonat kiállításánál van lehetőség nyilatkozat alapján. Ha az érintett nyilatkozatot nem tesz, akkor az els ő két utónév feltüntetésére kerül sor. Ebben az esetben viszont nem rendelkezik a tervezet az anyakönyv javításáról. Az ebben a körben érintett polgárok esetében már nem nagyon jellemző, hogy születési anyakönyvi kivonatot kérnek, és így a kettőnél több ut ónév javítására sem kerül sor. Sokkal egyértelműbben rendezné ezt a kérdést, ha az anyakönyvi kivonatra a jogszabály erejénél fogva csak az első két utónév kerülhetne föl, az anyakönyv javítása nélkül.
