Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 24 (228. szám) - A kulturális örökség védelméről szóló 2001. LXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. BOZÓKI ANDRÁS, a nemzeti kulturális örökség minisztere, a napirendi pont előadója:
3333 A kulturális örökség védelméről szóló 2001. LXI V. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (Harrach Péter) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése. Az előterjesztést T/15888. számon, a kulturális bizottság ajánlását pedig T/15888/13. számokon kapták kézhez. Megadom a szót Bozóki András miniszter úrnak, a napirendi pont előadójának, 20 perces időkeretben. DR. BOZÓKI ANDRÁS , a nemzeti kulturális öröks ég minisztere, a napirendi pont előadója : Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Alig egy hónapja, a műemléki világnap alkalmából rövid napirend előtti felszólalásban hívtam fel a figyelmet épített örökségünk értékeire és az ok megóvásának fontosságára. Szavaimat akkor azzal zártam, hogy hamarosan újra találkozunk az ünnep tárgyával, hiszen az Országgyűlés előtt megvitathatjuk a kulturális örökség védelméről szóló törvény módosítására irányuló előterjesztést. Nos, ma elérkezet t ez a pillanat. Hosszú előkészítés, szakmai és társadalmi egyeztetés után elkészült, és az elmúlt hetekben a kormány által is elfogadásra került az önök előtt fekvő javaslat. Így a következő hetekben, az általános, majd a részletes vita során mindannyian bizonyíthatjuk: felelősséggel gondolkodunk épített és tárgyi örökségünk sorsáról. Előre kell bocsátanom, a tervezet nem jelent elfordulást a hatályos törvény szellemétől. És ez így van jól, hiszen mára bebizonyosodott: a szabályozási koncepció jó, a jövőre nézve is fenntartható. Igazolást nyert ugyanis, hogy az integrált örökségvédelmi szemlélet eredményesen szolgálhatja tárgyi örökségünk védelmét. A feladatokat pedig egy közös, igazgatásilag egységes örökségvédelmi hivatal hatékonyan látja el. A törvény al kalmazása ugyanakkor az elmúlt években számos olyan gyakorlati problémát hozott a felszínre, ami jelezte a módosítás szükségességét. Az elmúlt évek tapasztalatai nyomán a mostani javaslat az eddigieknél nagyobb összhangot kíván teremteni az elméletitudomá nyos megközelítés és a mindennapi jogalkalmazás követelményei között. A terminológia pontosítása és kiegészítése pedig szakmailag magas színvonalú hatósági eljárások kialakítását teszi lehetővé. A törvény módosításának előkészítése során több fordulóban, k özel 60 szakmai és civil szervezettel egyeztettünk, vagyis bátran mondhatjuk: a szakmai közvélemény támogatja az önök előtt fekvő javaslatot és annak tartalmát. A törvénymódosítás legfőbb célja, hogy mindhárom érintett szakmai területen, a régészet, a műem lékvédelem és a műtárgyvédelem terén tovább erősítsük értékeink védelmét. Ennek érdekében új kategóriákat emeltünk a szabályozásba, ilyenek a világörökség fogalma, a nemzeti emlékhely vagy éppen a történeti emlékhely fogalma. Az egyértelmű meghatározások é s a világos eljárási szabályok a magyarországi világörökségi helyszínek védelmével kapcsolatos nemzetközi kötelezettségeink teljesítését is segítik majd. Hangsúlyoznom kell azonban, hogy a világörökségi védelem nem új védettségi kategóriát, új hatósági jog kört jelent, hanem a meglévő szabályozás keretein belül rendezi a kapcsolódó feladatokat. Ezzel szemben a nemzeti történelmünkben kiemelkedő, szimbolikus és kegyeleti jelentőséggel bíró helyszínek történeti, illetve nemzeti emlékhelyként való elismerése te ljes egészében új eleme a javaslatnak. Reméljük, hogy ezzel elősegítjük a nemzet közös emlékezete számára fontos helyszínek fizikai állapotának és szellemi örökségének megőrzését.
