Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 23 (227. szám) - Dr. Vidorné dr. Szabó Györgyi (MSZP) - az igazságügy-miniszterhez - “Lesz-e önálló törvényi tényállás a családon belüli erőszakról?” címmel - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. VIDORNÉ DR. SZABÓ GYÖRGYI (MSZP):
3253 az egészségü gy helyzetén, s akkor, ha ezeket megléptük, szívesen el fogom fogadni az erről szóló válaszát. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki oldalon.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Képviselő úr a választ nem fogadta el. Kérdezem az Országgyűlést, elfogadjae a választ. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a miniszteri választ 154 igen szavazattal, 104 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta. Dr. Vidorné dr. Szabó Györgyi (MSZP) - az igazságügyminis zterhez - “Lesze önálló törvényi tényállás a családon belüli erőszakról?” címmel ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Vidorné Szabó Györgyi, az MSZP képviselője, interpellációt nyújtott be az igazságügyminiszterhez: “Lesze önálló törvényi tényállás a családon belü li erőszakról?” címmel. Vidorné Szabó Györgyi képviselő asszonyt illeti a szó. DR. VIDORNÉ DR. SZABÓ GYÖRGYI (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Az utolsó csepp a pohárban számomra a két és féléves gyerme két megerőszakoló apa ügye volt. Ez a bűnöző a hatályos büntető törvénykönyv szerint erőszakos közösülést követett el, igaz, hogy annak minősített esetét, amennyiben a sértett az elkövető nevelése alatt áll. A büntetési tétel - miután a sértett a tizenkett edik életévét nem töltötte be - öttől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés. Meggyőződésem, hogy sokan úgy gondoljuk, egy ilyen jellegű bűncselekmény nem pusztán egy erőszakos közösülés, hanem egy apa a gyermekét erőszakolta meg, és ez a családon belüli er őszak egyik legrettenetesebb cselekménye. De a családon belüli erőszaknak nincs önálló törvényi tényállása! A cselekmények attól válnak bűncselekménnyé, hogy veszélyesek a társadalomra nézve, és elkövetésük büntetést von maga után. Minden bűncselekmény, am ely ma a büntető törvénykönyv alapján büntetendő, egyben a társadalom által elítélendő. A büntetésnek pedig igenis az az egyik célja, hogy visszatartson az elkövetéstől. Nem állítom, hogy egy külön törvényi tényállás megfogalmazása - a legszigorúbb bünteté si tétel hozzákapcsolásával - egy csapásra megoldja a problémát, azt azonban állítom, hogy feltétlen elnyeri a társadalom legmélyebb megvetését mindazok iránt, akik idáig süllyednek. És ha meg sem kíséreljük ennek a borzalomnak a rendezését, hogy a családo n belüli erőszak ne csak egy bűncselekmény minősített esete legyen, hanem alapesetként, alaptényállásban jelenjen meg, akkor nem tettünk meg mindent a kiszolgáltatottakért. A családon belüli erőszak olyan mértékben veszélyes a társadalomra, és mára olyan m éreteket öltött, hogy nem halogathatjuk tovább a rendezését, mert amíg a büntetőjogászok szakmaitudományos kérdéseken és a kodifikációs problémákon vitatkozgatnak, mi csak dermedten hallgatjuk, és néma tanúi vagyunk ennek a borzalomnak. Hát ne tovább! Meg kell állítani ezt a pestisként terjedő folyamatot, és meg kell óvni a védteleneket, elsősorban a kiszolgáltatott helyzetben lévő gyermekeket. Ezért kérdezem államtitkár úrtól, hogy egyetérte a mondandómmal, és ha igen, akkor mikor terjeszti be az Országg yűlés elé a büntető törvénykönyv módosítását, egy új törvényi tényállást, hogy
