Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 23 (227. szám) - Napirenden kívüli felszólaló: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. DÁVID IBOLYA (MDF):
3230 (13.40) Úgy döntöttünk, hogy követjük a zt a példát, ami ma is létezik, hogy ezt csak egyéves kor után engedjük meg, egyéves kor után azonban ezt akár teljes munkaidőben is. A családnak szabad döntése és választása van, és nem kell titkolni a munkavégzést. Megértettük a kritikának azt a részét, amikor azt mondták, hogy ha eltérítjük az egyes években adott támogatási összeget, és az első évben többet adunk, mint mondjuk, a harmadik évben, hát akkor azt mondhatják ránk, hogy mi valóban a munkába állást ösztönözzük. Nem szeretnénk ennek még a látsza tát sem. Annak ellenére, hogy minden szociológiai felmérés azt mutatja, hogy a kisebb gyermekek körében nagyobb a szegénység, mint a nagyobb gyermekek körében, ezért a kisebb gyermekekhez több támogatást kellene nyújtani, eltekintünk ettől a javaslattól. N em szeretnénk azt a vitát megnyitni - mert úgy láttuk az elmúlt két hétben, hogy ez a vita egyébként egy tisztán politikai és nem szakmai vita lenne , hogy differenciáljunk a gyes mértéke között, attól függően, hogy a gyermek egy, kettő- vagy hároméves. A gyes ilyen formán tehát nem munkára, hanem őszinteségre ösztönöz. Hozzáteszem, fenntartjuk azt a jelenlegi szabályozást is, hogy a gyes adóterhet önmagán nem viselő járandóság. Ha már adóról beszélünk, volt még egy vita, amelyről szeretnék itt beszámolni , vita szakértők és politikusok között is, vita a nyilvánosságban is, az tudniillik, hogy a családi pótlék és a családi támogatások bruttósítása, további megemelése és adó alá vonása helyes vagy nem helyes. Azért merül fel természetesen ez a javaslat nagyo n sok szakértő részéről is, mert ebben az esetben a magasabb jövedelműeknek adózás után kevesebb, a kisebb jövedelműeknek több maradna. Ugyanakkor úgy láttuk, hogy a magyar adórendszer sajátosságaiból fakadóan az minden bizonnyal több problémát okozna, ha adó alá vinnénk és bruttósítanánk a családtámogatást, mint amennyit most megold. Ezért minden ilyen szakértői javaslatot elutasítottunk, és megmarad a családtámogatásnak, a családi pótléknak az a rendszere, hogy természetesen nem esik adózás alá. Végül bes zéljünk a költségvetési hatásokról, hiszen természetesen arról is beszélni kell. Mint mondtam a hozzászólásom legelején, a mai családtámogatási rendszer 312 milliárd forintba kerül a költségvetésben. Az, amiről itt most beszéltem, tisztelt hölgyeim és urai m, 349 milliárdba, azaz 37 milliárddal többe. Szeretném azt is elmondani, hogy ez a 37 milliárd honnan származik. Miután a javaslat bevezetésének határideje 2006. január 1je, ezért egy: kötelességünknek éreztük azt, hogy az inflációt kövesse a támogatás. Azaz a 37 milliárd forint különbségnek egy része valóban nem több, mint az inflációs növekmény, de érdemes erről beszélni, mert nagyon sok olyan év volt Magyarországon, amikor az éppen kormányzók úgy gondolták, hogy még inflációval sem kell emelni a család támogatás összegét. (Moraj a Fidesz soraiban.) Kettő: 10 milliárd forint ebből a 37 milliárdból költségvetésen belüli átcsoportosítás, nem új pénz. Tizennégymilliárd forint az - ez összesen mintegy 4 százaléka a családtámogatásra fordított összegnek, azaz azonos a jövő évre várt gazdasági növekedéssel , amellyel reálértékben, vásárlóértékben is bővíteni szeretnénk a forrásokat. Miről szól tehát ez a rendszer? Hogy többet és igazságosabban. Többet és méltányosabban a gyermekszegénység ellen, egy olyan orszá gért, amelyben érdemes dolgozni, és érdemes munka mellett is gyermeket vállalni. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Nagy taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, miniszterelnök úr. A miniszterelnök úr felszólalására a frakci óvezetőknek 88 perces időkeretben van lehetőségük reagálni. Elsőként megadom a szót Dávid Ibolya frakcióvezetőhelyettes asszonynak, a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportjából. Öné a szó. DR. DÁVID IBOLYA (MDF) : Tisztelt Elnök Asszony! Miniszterelnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! 2000ben, az Antallkormány megalakulásának 10. évfordulóján Orbán Viktor miniszterelnök úr Lech Walesával,