Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 18 (226. szám) - Az APEH-nak a felszámolás alatt álló szervezetekkel szemben fennálló, a központi költségvetést, az elkülönített állami pénzalapokat illetőleg a Nyugdíj-biztosítási és Egészségbiztosítási Alapot megillető követeléseivel kapcsolatos engedményezési joga ... - ELNÖK (Mandur László): - DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár:
3202 Végül: a törvényjavaslat hordoz még egy korrekciót az adózás rendjéről szóló törvénnyel kapc solatban is, ami ahhoz szükséges, hogy az engedményezett követeléseket is egyértelműen lehessen érvényesíteni a polgári és társasági jog egyéb szabályai alapján mögöttes felelős személyekkel szemben. Ugyanis például a gazdasági társaság korlátlanul felelős tagjával, például a bt. beltagjával szemben általában érvényesíthetők a követelések, ha a társaság tartozásaira a társaság eszközei a felszámolási eljárásban nem nyújtanak elegendő fedezetet. Az engedményezett adókövetelésekkel kapcsolatban azonban kialak ult egy olyan bírósági joggyakorlat, ami alapján ezek a követelések mögöttes felelősökkel szemben nem érvényesíthetőek. Ez a gyakorlat behajthatatlanná teszi az adóköveteléseket, és indokolatlanul mentesíti a mögöttes felelősöket, akik a társaság felszámol ásával gyakorlatilag mentesülnek a tartozások megfizetése alól. Ez a bírósági gyakorlat a költségvetésnek évi több száz millió forintos nagyságrendű kárt okoz, amit a törvényjavaslat szerinti módosítással lehet megszüntetni. Ugyanakkor a visszaható hatály tilalmát tiszteletben tartva lehet csak a szabályozást pontosítani, amit a megfelelő hatályba léptető rendelkezés szolgál. Összefoglalva tehát az imént elmondottakat, a törvényjavaslat egy olyan szabályozást kíván bevezetni, amely a gyakorlati tapasztalato k alapján lényegesen nagyobb arányú költségvetési megtérülést képes biztosítani az APEH hitelezői követeléseire, mint a jelenlegi szabályozás. A törvényjavaslatban rögzített kizárólagosság ugyanakkor nem a verseny kizárását jelenti a területről, hanem az á llami közhatalom gyakorlásához kapcsolódó intézményrendszer átalakítását, hatékonyabbá tételét, az EU jogharmonizációs követelményeivel is összhangban. Kérem képviselőtársaimat, hogy a törvényjavaslatot vitassák meg, és közösen fogadjuk el. Köszönöm a figy elmet. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Megkérdezem, hogy a kormány nevében kíváne valaki felszólalni. Úgy látom, hogy igen; megadom a szót Katona Tamás pénzügyminisztériumi államtitkár úrnak. Parancsoljon! DR . KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az állami bevételek beszedése mellett nagyon fontos a kintlévőségek behajtása is. Az APEHnak ezért fontos feladata, hogy a rendelkezésére álló eszközök igén ybevételével, a törvények adta keretek között a követeléseit behajtsa. Ez az elmúlt tizenöt évben nem kis problémát okozott, és tulajdonképpen igazán hatékony megoldást erre nem sikerült találni sem az APEHnak, sem a társadalombiztosítási igazgatási szerv eknek. A behajtásnak az egyik kulcskérdése, hogy a követeléskezelés hogyan oldható meg, milyen szervezetben, és milyen módon tudja az állami adóhatóság átruházni ezt a feladatát, hiszen nyilvánvalóan nem az a cél, hogy maga az adóhatóság végezze ezt a fela datot. 2002ig egy olyan rendszer érvényesült, ahol az APEH engedményezte ezt a jogát egy meghatározott szervezetre. 2002től változtattunk azon a módszeren, amely egy kizárólagosságot jelentett, és azóta lehetőség van arra, hogy pályázat útján érvényesíts ék ezt a lehetőséget. Az elmúlt évek tapasztalatai azonban azt mutatták, hogy ez a megoldás nem elég hatékony, hiszen az APEHnak a pályáztatási lehetősége korlátozott, illetve elveszi az időt és az eszközöket egyéb feladatok ellátásától. Tehát ezért mi a képviselői önálló indítványban megfogalmazott megoldást támogatjuk, egyetértünk azzal, hogy ezt a pályáztatási jogkört át kell ruházni olyan módon, hogy az állami kezelő cég, tehát az állami cég, amely tulajdonképpen ilyen feladatot eddig is ellátott, tehá t a Követeléskezelő Rt. kapja meg ezt a feladatkört, és amennyiben nem ő maga végzi, akkor a pénzügyminiszter jóváhagyásával, pályázat útján ezt a jogot tovább tudja adni. Ilyen módon remélhetőleg fölgyorsul a követeléskezelés, hiszen ahogy a képviselő úr is itt az imént elmondta, az
