Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 18 (226. szám) - Az Állami Számvevőszék 2004. évi tevékenységéről szóló jelentés, valamint az Állami Számvevőszék 2004. évi tevékenységéről szóló jelentés elfogadásáról országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - SZALAY GÁBOR, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
3157 szükség lenne olya n korlátok megalkotására, amelyek határt szabnak a hosszú távú kötelezettségvállalásoknak. (11.10) Az elkülönített állami pénzalapok helyzete és gazdálkodása ezúttal is kiegyensúlyozott és átlátható volt az ÁSZ jelentése szerint, noha a Wesselényi Miklós Á r- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap forrásai aránytalanul és céljukat el nem érhetően alacsonyak. Az egészségügyi alap rohamosan nyíló egyensúlytalansági helyzete komoly aggodalomra késztetett már eddig is mindannyiunkat, nemcsak az Állami Számvevőszéke t. Az évek óta halasztódó reform folyamatos elmaradása finanszírozhatósági szempontból egyre nagyobb nehézségeket okoz. A működésiforráshiányos önkormányzatok száma a vizsgálat évében, 2003ban az előző évihez képest ugyan csökkent, 1483ról 1220ra, de e z még mindig közel 40 százalékot jelent. Miközben biztató, hogy az önkormányzatok bevételeinek növekedése lényegesen meghaladta az inflációt, hiszen 12 százalék fölött volt, míg az infláció 7 százalék körül, ugyanakkor működési kiadásaik az összes kiadás n övekvő és igen magas részét kötik le. Tállai bizottsági elnök úr már idézte azt a számot, hogy ez már 74 százalék körül tart, ami bizony igen magas, és a tendencia is kedvezőtlen, növekvő. A kis önkormányzatok önállóan sem közigazgatási, sem igazgatási fel adataikat nem tudják sem gazdaságosan, sem szabályosan teljesíteni, így aztán sok esetben hiábavalónak tűnhet a jogi szempontú, szinte korlátlan önállóság, ha a pénzügyi és felkészülésbeli feltételek hiányoznak - olvasható az ÁSZ jelentésében, és bizony el gondolkodtató, szárazon kopogó megállapítások ezek. Az ÁSZ ellenőrzési feladatai közt mostantól stratégiai kérdésként jelenik meg az uniós források és a hazai társfinanszírozás tervezésének, végrehajtásának ellenőrzése. Mindebben az Európai Számvevőszék tá mogatása és érdeklődése is kíséri munkáját. 2004 előtt a PHARE, az ISPA, a SAPARD előcsatlakozási alapok, 2004től pedig a strukturális és kohéziós alapból juttatott pénzek felhasználása a legérdekesebb, legfontosabb terület. Bár az előcsatlakozási program ok hozzásegítették hazánkat a megfelelő intézményrendszer kialakításához, a magyar államháztartás szervezeti és intézményi rendszerének, hatásköreinek gyakori változásai mindezt lelassították, hátráltatták. Sőt, a jelentés hozzáteszi azt is, hogy a nyelvtu dás hiánya még mindig sokszor okoz problémát és akadályt. Így aztán a kohéziós és strukturális alapokból származó források felhasználására szolgáló intézményrendszer kifejlesztését, működtetését illetően még vannak elmaradásaink. A hazai környezetvédelmi é s közlekedési infrastruktúra fejlesztését szolgáló ISPAtámogatások felhasználásában egyrészt 23 éves késések voltak tapasztalhatók, másrészt baj az is, hogy a jól előkészített projektek száma alacsony, és emiatt csak korlátozottan érvényesülhettek a stra tégiai fejlesztési célok, bár biztató, hogy ez a folyamat 20022003ban felgyorsult. Ismert, hogy az EUforrások esetén a tagállamokra előfinanszírozási kötelezettség hárul, ezért van aztán kiemelt jelentősége annak, hogy az ennek finanszírozására szolgáló hazai források pontosan kerülneke megállapításra az éves költségvetésben. Az ÁSZ 2004. évi, később beigazolódott megállapításához hasonlóan az ez évi költségvetésben is magas kockázatúnak találta a forrásul szolgáló vámbevételek és EUs visszatérítési be vételek realizálhatóságát. A közútfejlesztés területén felmerült anomáliákat az ÁSZjelentés részleteiben a szekszárdi Dunahíd megvalósítása, illetve a PPPkonstrukció kapcsán mutatja be . Ez utóbbiról már szóltam. A szekszárdi Dunahíd megvalósítását illetően lényegesebb ÁSZmegállapítások közül kettőt idéznék, amely szerint nem közbeszerzési eljárás keretében valósult meg - ugye ez még 2000ben kezdődött, tehát az időtényezőnek itt azért van szerepe. Nem közbeszerzési eljárás k eretében valósult meg, ami hátrányosan befolyásolta a gazdaságosságot, megerősítette a kijelölt fővállalkozók kizárólagos helyzetét, nem kedvezett a takarékossági szempontok érvényesítésének. A költségvetésben nem jelentek meg teljeskörűen a finanszírozás terhei, a társaságok által felvett hitelek, de államháztartási
