Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 18 (226. szám) - Az Állami Számvevőszék 2004. évi tevékenységéről szóló jelentés, valamint az Állami Számvevőszék 2004. évi tevékenységéről szóló jelentés elfogadásáról országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - TÁLLAI ANDRÁS, a számvevőszéki bizottság elnöke, a napirendi pont előadója:
3146 érzékelteti azt, hogy milyen problémák vannak az önkormányzati gazdálkodásban, egyrészt a szabályozásban, másrészt pedig a szabályozáson túl a pénzforrások elapadásával, és ezáltal az önkormányzatok olyan eszközökhöz, trükkökhöz ny úlnak, amelyekkel ugyan a feladatellátás biztosított, de sok esetben nagyon sajátosan, kreatívan kell értelmezni a törvényeket, jogszabályokat és az ezzel kapcsolatos politikai hozzáállást, ami az önkormányzatok részéről polgármesterek, adott esetben önkor mányzati képviselők részéről nehezedik - hogy úgy mondjam - az Állami Számvevőszékre. Ezt fejezte ki, ezt tartotta fontosnak, hogy a bizottság ülésén elmondja. Nagyon fontos kérdés az, hogy az Állami Számvevőszék megállapításai hogyan hasznosulnak, és bizo ny azt kell mondjuk, hogy ebben nagyon vegyes a kép. Sok esetben az ellenőrzöttek az Állami Számvevőszék iránymutatását, kérését, jelzését megfogadják, azt végrehajtják, de bizony kormányzati szinten is tapasztalható az, hogy a mai napig adott kérdésekben, szakmai kérdésekben nem sikerül előrelépni, nem születnek meg a törvényjavaslatok vagy szükség esetén a kormányrendelet sem. Kiemelt kérdésnek tekintette az elnök úr a PPPterület ügyében a véleményalkotást. Fontos megfogalmazás hangzott el a bizottság ül ésén, amely így szól, hogy amikor csinálunk PPPt, ott ne a vállalkozói ajánlat legyen a domináns, hanem az, hogy a magyar állam számára mikor előnyös ezt meglépni. Úgy gondoljuk, hogy a nehezedő állami költségvetés helyzete, illetve az ország előtt álló k özfeladatok végrehajtása okozta ennek a finanszírozási formának a kitalálását. Jól érzékelhető, hogy kormányzati szinten sincsenek ennek a feltételei kidolgozva, és ezt fontosnak tartja az Állami Számvevőszék is, hogy jelezze a kormányzat részére. Elnök úr elmondta még, hogy fontos tevékenységnek tartja az Állami Számvevőszék részéről a szakmai tanácsadó tevékenységet, úgy érzi, hogy az elmúlt néhány évben az Állami Számvevőszék tudta bizonyítani a parlamenti bizottságoknak, illetve az Országgyűlésnek egye gy átfogó jelentéssel, hogy milyen anyagot tud az országgyűlési képviselők kérésére megfogalmazni, elkészíteni az Állami Számvevőszék; ilyen példaként említve a privatizációs anyagot, a korrupcióról, a felsőoktatásról és a nonprofit szektorról szóló szakma i anyagot. Ezt követően a bizottság tagjai kérdéseket fogalmaztak meg az elnök úr irányában. Talán jelzi azt, hogy milyen alapos a benyújtott számvevőszéki jelentés, hogy elég kevés kérdés hangzott el a bizottság ülésén. Alapvetően három kérdéskör merü lt föl: az egyik a független könyvvizsgálói jelentés egyik pontjának értelmezése kapcsán, a másik kettő pedig - nem véletlen talán, hogy ez a két kérdés vetődött fel a számvevőszéki bizottság ülésén is : kormánypárti képviselők részéről az Európai Unió fi nanszírozásának ügye került előtérbe, ahol bizony a kormánypárti képviselő önkritikusan is elmondta, hogy itt ellentmondásos a megítélés a kormánypárt és az ellenzék részéről, és sok tekintetben van okunk szomorkodni, mi több, azt is elmondta, hogy az Álla mi Számvevőszék igyekezete ellenére sokszor az Állami Számvevőszék jelzéseit falra hányt borsónak tekintik az illetékesek. Kormánypárti képviselő arra volt kíváncsi, hogy nemzetközi összehasonlításban hogyan látja az Állami Számvevőszék, hogy hogyan is áll ebben a kérdésben Magyarország. Szintén kérdésként merül föl a 2004. évben elindult áfavisszatartási ügy, amelyet az Állami Számvevőszék is ellenőriz, és a zárszámadási jelentésben fogja közzétenni erről a véleményét. Egyértelmű, hogy az Állami Számvevős zéknek is azért kell ezzel a kérdéssel foglalkozni, mert olyan ügyről van szó, amely óriási társadalmi fölháborodást váltott ki, hiszen a mai napig nem tudjuk, nem tisztázott, hogy ez a kérdés törvényes volt vagy nem volt törvényes. Az elnök úr elmondta, h ogy a 2004. évi zárszámadás kapcsán ezt a kérdést alaposan meg fogják vizsgálni, és miután az APEHnél zajlik a financial audit, ennek a vizsgálatnak a keretében erről részletesen fognak majd tájékoztatást adni a nyilvánosságnak. Ami pedig az előbb említet t kormánypárti kérdést illeti, az elnök úr részletesen beszámolt arról, hogy más országokban hogyan működik az állami számvevőszék, illetve hogy milyen a hozzáállás az európai uniós pénzek felhasználása kérdésében, s azt is jelezte, hogy ebben bizony elég nehéz feladat áll az állami számvevőszékek előtt, hiszen teljesen más egyegy adott országban a zárszámadás
