Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 17 (225. szám) - A budapesti agglomeráció területrendezési tervéről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ):
3109 jó javaslat, nem oldja meg a problémát, de a törekvés ugyanaz, hogy ne lehessen Budapest közigazgatási területén belül, sem a mezőgazdasági részen, sem az erdőterüle teken nagyobb részt beépíteni, mint ami jelenleg érvényes. Ebben kérném szépen akkor majd az egyetértést, hogy hogyan lehetne itt a sok okos javaslatot megnyugtató módon, egy bizottsági módosítóval vagy kapcsolódó módosítással összegyúrni. Mert fontos érde ket képviselünk mi is, a külső kerületek pártsemleges polgármestereinek grémiuma nevében. Köszönöm szépen. ELNÖK (Harrach Péter) : Folytatjuk a normál, tehát 8 perces felszólalások sorát. Gulyás Józsefé a szó. GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök ú r. Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt héten az önkormányzati bizottság megtárgyalta azt a több mint félszáz módosító indítványt, amelyet a budapesti agglomeráció területrendezési tervéről szóló törvényjavaslathoz benyújtottak képviselőtársaim is. Többek közö tt én is benyújtottam ebben a tárgykörben egy módosító javaslatot, és meg kell hogy mondjam, hogy a benyújtott módosító javaslatok között szép számban volt olyan, amelyeket ellenzéki képviselőtársaim nyújtottak be, és ezzel együtt támogatta a bizottság. Tu dnám sorolni, például Illés Zoltán képviselőtársamnak vagy Balsay István képviselőtársamnak vagy éppen Hadházy Sándor képviselőtársamnak több olyan módosító javaslata volt, amelyeket támogatott a bizottságunk. Támogatta azt a módosító javaslatot is a bizot tság, amelyet én nyújtottam be, ez pedig az ajánlás 17. pontjában szerepel, és az M0s gyorsforgalmi út 10es főút, valamint az M1es autópálya közötti szakasza, az M2 gyorsforgalmi út Váctól az országhatárig tartó szakasza tekintetében tartalmaz módosítás t. Míg korábban az előterjesztés arról szólt, hogy a pomázi elkerülő út esetében a nyomvonal kijelöléséhez külön jogszabályban meghatározott területi, környezeti, társadalmi és gazdasági hatásvizsgálatot kell végezni, addig ezt kiegészítettem azzal, hogy a Szentendrét elkerülő út, valamint a váci híd - a NagyDunahídról van szó - és a szigetmonostori kishíd - a szentendreiDunaág hídjának - esetében is egy hatásvizsgálat szükségességét írja elő. Az előbb szólt Soltész Miklós képviselőtársam is ennek a két hídnak a jelentőségéről. Ő arról beszélt, hogy milyen jelentős forgalmat lehet majd lebonyolítani, ha ez a két híd megvalósul: a Szentendreisziget északi pontján, a váci oldalon megvalósul egy nagy híd, majd pedig délen, a másik oldalon, a szentendreiDu naágban a Szigetmonostort Szentendrével összekötő kishíd, és milyen jó lesz majd, ha ennek a két hídnak a megvalósulásával jelentősebb forgalmat lehet elvezetni a Szentendreiszigeten. Én éppen ezért nyújtottam be a módosító javaslatot, mert azt gondolom, hogy ez biztosan nem jó. Nem jó a Szentendreiszigetnek, nem jó az ott élő embereknek, nem jó annak az évszázadok során kialakult ökológiai egyensúlynak, amelyre az ott élő emberek és az odalátogatók nemcsak büszkék, hanem kifejezetten szeretik is ezt a k örnyezetet. És különösen nem jó annak a vízbázisnak, amely a Szentendreisziget alatt húzódik, és amelyet az északi agglomeráció, illetve a főváros használ. Tudvalévő, hogy a magyarországi vízkészlet egyötöde ez alatt a sziget alatt található, és ennek a v ízbázisnak a védelme fokozott odafigyelést igényel a részünkről is. Azt gondolom tehát, hogy az előtt, hogy akár a váci híd, akár a szigetmonostori kishíd építésében elkötelezné magát a kormány, mindenekelőtt olyan komplex hatásvizsgálatokra van szükség, a melyek feltárják azokat a következményeket, amelyek a két híd együttes megvalósulásával állnak elő. Tudni kell azt, hogy ezen a területen, a Szentendreiszigeten az elmúlt évek során jelentős területeket vontak be belterületbe, parcelláztak. Ezen a terület en nagyon komoly lakóterületi fejlesztéseknek adtak zöld fényt a települési önkormányzatok vezetői. Ez a gyakorlat nem állt le, tulajdonképpen most is látható, hogy van olyan önkormányzat a szigeten, amely arra készül, hogy további parcellázásokat végezzen , további területeket vonjon be belterületbe. Ez persze rövid távon lehet egy település érdeke, hiszen azokat az ingatlanokat
