Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 17 (225. szám) - A budapesti agglomeráció területrendezési tervéről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. KOSZTOLÁNYI DÉNES (Fidesz): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. KOSZTOLÁNYI DÉNES (Fidesz):
3103 A budapesti agglomeráció területrendezési tervéről szóló törvényjavaslat részletes vitája ELNÖK (Harrach Péter) : Soron következik a budapesti agglomeráció területrendezési tervéről szóló törvényjavaslat részletes vitája . Az előterjesztést T/13673. számon, a bizottságok együttes ajánlását pedig T/13673/98. számon kapták ké zhez. Egy ügyrendi jelentkezőt látok, Kosztolányi Dénesnek adom meg a szót. DR. KOSZTOLÁNYI DÉNES (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelettel javasolnám, hogy a kiírással ellentétben a vitát egy szakaszban bonyolítsa le az Országgyűlés. Ha szabad, ma jd indokolom, ha kell. ELNÖK (Harrach Péter) : Megkérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy egyetérte az ügyrendi javaslattal, hogy a vitát ne három, hanem egy szakaszban folytassa le az Országgyűlés. Kérem, kézfelemeléssel jelezzék. (Szavazás.) Sikere volt a képviselő úr javaslatának. Megnyitom a vitát egy szakaszban. Kérdezem, hogy kíváne valaki 8 perces időkeretben felszólalni. Igen, Kosztolányi Dénesé a szó. DR. KOSZTOLÁNYI DÉNES (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Azért mertem ja vasolni az ügyrendi összevonást, mert a bizottsági viták során csomósodtak és csoportosultak a különböző javaslatok, és ennek ellenére, hogy egy szakaszban vagyunk, szeretném megjelölni, hogy a 913. módosító javaslatokhoz szeretnék hozzászólni, ami nemcsa k az általam benyújtott javaslatokat tartalmazza, hanem Soltész Miklós képviselő úr javaslatai is közte vannak, és Laboda Gábor képviselő úr javaslatait is szeretném megemlíteni. Itt arról van szó, hogy a mezőgazdasági térségben, illetve az erdőterületek t erületén hány százalékos legyen a beépítési lehetőség, illetve hány százalékot lehessen egyéb célokra használni. A törvényjavaslat mindenütt 10 százalékot említ, és ezt a 10 százalékot mind a mezőgazdasági területnél, mind az erdőterületnél sokallom. A biz ottsági vitában és a módosító indítványom indokolásában is benne van, hogy a 10 százalék egy területet érintően majdnem hogy építési területnek minősíthető. A 10 százalék beépítési szint területi mutató, meg ilyen hasonlók valóban az OTÉKban szereplő előí rások; ezek gyakorlatilag házépítésre és városon is használt beépítési százalékok. Ezzel kapcsolatosan kaptam cinikus és pikírt megjegyzést Gy. Németh Erzsébet képviselő asszonytól, aki eddig itt volt a vitában és most elment. Azt hittem, hogy mint budapes ti, ő itt fog maradni, és folytathatjuk azt a megbeszélést, amit a bizottságban már elkezdtünk. Távollétében annyit szeretnék mondani, hogy nem az OTÉK szabályait hívtam elő, hanem egyszerűen egy példával szerettem volna bemutatni, hogy milyen magas a 10 s zázalék akkor, amikor tulajdonképpen csak úgynevezett mezőgazdasági ingatlanokat, mezőgazdasági létesítményeket kell egy mezőgazdasági területen építeni, illetve egy erdőterületen erdészeti célú beépítésre vállalkozik az erdő tulajdonosa, gazdája vagy gond ozója, vagy nagyon csúnya, régi kifejezéssel: az erdő kezelője. Mind a két esetben, mind a két területen a magam részéről a 2 százalékos beépítési lehetőséget, igénybevételi lehetőséget elégségesnek látom. Ezzel megoldhatók az átmenő utak, a vonalas létesí tmények, a gazdasági épületek, szinte minden elfér, hiszen a mezőgazdasági területeken is nagy alapterületre tessenek gondolni, az erdőterületnél hasonlóképpen.
