Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 17 (225. szám) - A helyi önkormányzatok 2005. évi új címzett támogatásáról és az egyes címzett támogatással folyamatban lévő beruházások eredeti döntéseinek módosításáról, valamint a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. tö... - ELNÖK (Harrach Péter): - GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ): - ELNÖK (Harrach Péter): - SISÁK IMRE JÁNOS (MDF):
3073 önkormányzat polgármestere, hiszen, hála istennek, Pásztó polgármestereként az elmúlt években több alkalommal is megtapasztaltam, milyen nagy öröm az, ha címzett támogatást elnyerünk. Ugyanakkor m ondhatom azt is, hogy az egyik szemem sír, a másik pedig nevet. Ha annak a 78 önkormányzatnak a helyébe képzelem magam, amelyek most itt támogatást fognak elnyerni, akkor természetesen örülök, és nyilván támogatjuk, függetlenül attól, hogy előttem szóló ké pviselőtársaim erről mit is mondtak. Ha azon 315 önkormányzat helyébe képzelem magamat, és átérzem az ő helyzetüket, amelyek ismételten, talán többedszer is elutasításra kerülnek, akkor nyilvánvalóan sírhatnékom van. És valóban igaz az, hogy meghatározza e gyébként a kormány döntését, illetve döntési javaslatát az, hogy a 2004. évi CXXXV. törvényben milyen nagyságrendű forrásokat hagytak jóvá új induló címzett támogatásra és céltámogatásra. De kérem tisztelettel, ugyanez a kormány volt az, amely a költségvet ési törvény elfogadásánál beterjesztette azt, hogy mennyit is fordíthatunk a címzett támogatásokra, új induló címzett támogatásokra. Nos, mi is a helyzet? A helyzet a 2004es költségvetéshez és a 2004es új induló címzett és céltámogatásokhoz képest minden képpen rosszabb. Ha azt nézzük, hogy 2005ben mennyit fordíthatunk erre a célra, akkor itt többen elmondták, 4,5 milliárd forint ez az összeg. Mennyi is volt 2004ben? Kérem szépen, 6 milliárd forint volt ez az összeg. Másfél milliárddal kevesebb a forrás, nyilván ebből, ha most rendelkezésre állna ez az összeg, akkor sokkal több induló címzett támogatást tudnánk, kérem szépen, támogatni. Aztán a címzett és céltámogatásra milyen nagyságrendű forrás is állt rendelkezésre az eredeti előirányzat szerint még a lemondásokat megelőzően 2004ben? 64 milliárd 255 millió forint. Mennyi most a benyújtott javaslat szerint? 63 milliárd 755 millió forint. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy az már mindenképpen szomorúsággal tölt el bennünket, hogy az e célra fo rdított fejlesztési források csökkenő tendenciát mutatnak. Elhangzott itt, hogy pontosan az egyes ágazatokban milyen nagyságrendű és számszerűen hány címzett támogatást támogatnak. Ha azt nézzük, hogy 2004ben 75 címzett támogatási igényt támogattak, akkor most örülhetnénk, hiszen most 78 címzett támogatással megvalósuló beruházás indul. Ha azt nézzük, hogy az egyes területek kapcsán milyen indokolás hangzott el, akkor már mindenképpen szomorú vagyok. (20.00) Eltávozott a szociális bizottság többségi vé leményt előadó képviselője, Garai István képviselőtársam. Én a helyében nem támogattam volna olyan lelkesen ennek a törvénynek az elfogadását, annál is inkább, mert tisztelt képviselőtársaim, 2004ben még hét új induló, szociális ágazatba tartozó címzett t ámogatással megvalósuló beruházást támogattunk - mi a helyzet ebben az esztendőben, tisztelt képviselőtársaim? Összességében három igényt támogatunk. Tudják, képviselőtársaim, szeretem felidézni a korábbiakban általam elmondottakat. Ezt mondtam tavaly, ami kor ezen törvényjavaslatot tárgyaltuk: “Ugyancsak kifogásoljuk, hogy a szociális területen az elmúlt évben, mármint 2003ban 5 milliárd 135 millió 177 ezer forintos támogatáshoz képest 2004ben csak 4 milliárd 718 millió 151 ezer forintot fordítunk erre a területre.” Képviselőtársaim, a szociális ágazatban dolgozók, azt hiszem, most még inkább szomorkodhatnak, mert összességében 1 milliárd 734 millió 460 ezer forintot szánnak erre a rendkívül fontos területre. Nyilván azért van ez, és szeretném elmondani, m ég mielőtt más területek érdekeit sérteném, nem az a baj, hogy a kulturális vagy az oktatási területre esetleg több forrás jut, az a baj, hogy erre a területre, a szociális területre aránytalanul kis összeget fordítunk. Tisztelt Képviselőtársaim! Az 1993. évi III. törvény, a szociális törvény végrehajtását minden kormány tolja szépen maga előtt, és a végrehajtási határidőket a szakosított intézményeknél szépen kitoljuk. Tudomásul kellene venni egyszer s mindenkorra, hogy egy elidősödő társadalomnak vagyunk a tagjai, és ez a társadalom ezzel a gonddal nem fog tudni megküzdeni. Időzített bombaként toljuk szépen magunk előtt. Ha egyszer robbanni fog ez a bomba, akkor azt hiszem, hogy óriási gondokkal kell majd szembenéznünk. Rendkívül sok olyan idős ember van, akinek a szociális intézményben történő elhelyezése nem biztosított. Nézzük meg, hogy a szociális
