Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 17 (225. szám) - A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár:
3059 ELNÖK (Harrach Péter) : Horváth Já nosé a szó. DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselőtársaim hozzászólásai valóban lépést jelentenek előre, én mégis kívánatosnak tartok aláhúzni egy nagyon alapvető kijelentést itt, nevezetesen azt, hogy a kisbefektetők az az ezer meg tízezer meg százezer ember, akiket aztán időnként látunk Baumagpanaszosokként vagy másképpen, vagy még talán rosszabb az, amikor a potenciális kisbefektető nem válik befektetővé, mert gyanakszik, inkább a szalmazsák alatt rejti el vagy tartja a megtakarít ott forintjait, vagy olyanképpen fekteti be, ami nem a legjövedelmezőbb az ő számára sem meg a nemzetgazdaság számára sem. És itt a bizalom kérdése: hogyha az intézményrendszerünk nem gerjeszt bizalmat, nem biztosít bizalmat - hogy ilyenféleképpen húzzam a lá a kifejezést , akkor csak félmunkát végeztünk. Ezért hasznos az, hogy ebben a kérdésben az Országgyűlésben azt hallja az a tízezer meg százezer potenciális kisbefektető, hogy itt a politikusok értik egymást, és olyan törvényeket szándékoznak hozni, hog y a csalók és a gonoszok ne okozhassanak kárt azoknak, akik a sok száz oldalas brosúrákból, az apró betűkből nem tudják kibetűzni azt, ami buktató lehet. Ezért vagyok én optimistább, bizakodóbb ebben a kérdésben, noha a fenntartásaimat tartom (Az elnök a c sengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) , mégis remélem, hogy ebből olyan intézmény keletkezik, ami olyan tőkét hoz (Az elnök ismét csenget.) a magyar gazdaságnak, ami jelentős. Még egy utolsó mondás, amit elég gyakran elmondunk, az, hogy... ELNÖK ( Harrach Péter) : Röviden! Lejárt az ideje, képviselő úr, de mondja az utolsó mondatot! DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz) : A piacgazdaságról, a XIX. századi piacgazdaságról szoktuk mondani azt, hogy a nagy feltalálás a részvénytársaság volt, amikor millióknak a kis forintja vagy pound sterlingje jött össze, és olyan gazdasági hatalmat teremtett, ami különben nem valósult volna meg. Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Mivel több felszólaló nem jelentkezett, megké rdezem Katona Tamás államtitkár urat, kíváne válaszolni. (Jelzésre:) Öné a szó. DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A múlt heti vezérszónoki hozzászólások, illetve a mai vita azt mutatta, ho gy érdemi szakmai eltérés nincs a különböző pártok között. Valami kommunikációs zavar van talán a Fidesz képviselőcsoportján belül, hiszen Horváth János képviselő úr még bizottsági kisebbségi és többségi hozzászólóként támogatta a javaslatot, majd Dancsó J ózsef képviselő úr már nem támogatta. Gondolom, hogy itt valami félreértés van csak. Az alapvető dolog, azt gondolom, az, hogy ez a törvénymódosítás éppen azokat a célokat szolgálja, amiket itt több képviselő elmondott, nevezetesen azt, hogy nagyobb bizton ságot jelentsen ez az intézményrendszer a befektetők számára, erősítse a fogyasztóvédelmet, ugyanakkor, ami nagyon fontos, hogy az európai uniós harmonizációt is szolgálja. Egyébként azt még azért hozzáteszem, hogy az Európai Unió irányelvei ma is módosuln ak e tekintetben, tehát láthatóan az Európai Unió is most próbálja meghatározni azokat az elveket, amelyekkel itt tovább lehet lépni. Egy nagyon lényeges dologra szeretném felhívni a figyelmet: itt többen elmondták, hogy a befektetési alapokat úgy kell sza bályozni, hogy az kellő védelmet nyújtson a kisbefektetőknek. Ugyan nem láttam én olyat, hogy több száz oldalas szabályzatok készülnének, ez enyhe túlzás, de ezzel együtt nyilván ez egy fontos dolog.
