Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 17 (225. szám) - Bejelentés frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Mandur László): - DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF):
2989 ilyen ügyben határozottan szembeszállt azzal, amilyen irányba Magyarországon egyesek szeretnék vinni a közéletet? Mert azt gondolom, ez az igazi kérdés e tekintetben, és erről valóban érdemes vitát folytatnunk, vagy fel kell állnunk, és azt kell mondani , hogy igen, eddig, ne tovább, nem engedhetjük meg, hogy ez így folyjon. És ugyanez a helyzet, tisztelt képviselőtársaim, a mi megítélésünk szerint az érettségi esetében. Nem mondta senki, hogy ezért az ellenzék felel. Lehet, hogy a politikai közéletünk a felelős, amelyik folyamatosan arra játszik, hogy minél rosszabb, annál jobb, ha minél nagyobb botrányt tudok keverni, annál közelebb kerülhetek az általam hőn áhított hatalomhoz, amelynek elvesztését immáron három éve nem vagyok képes elviselni. Lehet, hog y ez az oka annak, hogy ide jutottunk. Ugyanakkor azonban ejtsünk szót valóban a több mint százezer diákról, a szüleikről, a pedagógusaikról, meg azokról, tisztelt képviselőtársaim, akik most, az ünnepeken is bent voltak annak érdekében, hogy például ma a fizika érettségi zökkenőmentesen lemenjen. Mert egyben azért biztosak lehetünk: mindnyájan, közösen vagyunk érdekeltek egy olyan ország felépítésében, amelyik európai értékeket vall, amelyik jól illeszkedik Európához, és amelyik egyébként képes a maga szám ára hosszú távon is gyermekeink és unokáink érdekében a fejlődőképességet biztosítani. Ha erre nem vagyunk képesek, és ha ebben nem vagyunk képesek együttműködni és egyetérteni egymással, akkor nyerheti bárki a választásokat, megbuktunk mindnyájan. Köszönö m szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, frakcióvezető úr. Megadom a szót Csáky Andrásnak, a Demokrata Fórum frakcióvezetőhelyettesének. Parancsoljon! DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF) : Köszönöm szépen, eln ök úr. Tisztelt Miniszterelnök Úr! Nagy figyelemmel hallgattuk a napirend előtti felszólalását. Bár most alapvetően a tárgy műfajánál fogva a saját véleményemet mondom, a beszédének elejével egyet is értünk. Tarthatatlan, hogy a XXI. században Magyarország on fényes nappal, tömeg közepén egy honfitársunkat életveszélyesen megsértik, megszúrják. Tarthatatlan az is, hogy több tucat iskolában - a korábban vállalt kötelezettségüket megszegve - felbontják az érettségi tételeket. De vártam volna, hogy az okok irán yába megy el a miniszterelnök úr, és nem az ellenzék szólásszabadságát, kritikai lehetőségét szövi tovább a beszédében, mert ezek a tettek mély, nagyon mély erkölcsi válságról beszélnek. Abban azért vitatkoznék, hogy ezért en bloc a köztársaság állampolgár ai a felelősek. Úgy gondolom, itt a felelősség elsősorban a politikai, a gazdasági elité és ezen belül a kormányé. Jó lett volna, ha a miniszterelnök úr akkor is szót kér e Ház falai között, amikor nyilvánosan lehet a kereszténységet, a keresztyénséget gya lázni Magyarországon, és ez ellen felemeli a szavát; hitelesebb lett volna a mostani megszólalása. Jó lenne, ha a miniszterelnök úr a későbbiek folyamán a száz lépés programjának keretében egyértelműen világossá teszi, hogy azonosule azzal a mérhetetlenül liberális drogpolitikával, amelyet egyes kormányzati tényezők fennen hirdetnek hétről hétre nyilvános rendezvényeken. Tehát mély erkölcsi válság van. Ez egy következmények nélküli ország; akkor, amikor az állampolgár azt olvashatja, hogy a Magyar Köztársa ság miniszterelnöke, mert az Európabálra siet, a konvoját egy főútvonalon 140 kilométeres sebességgel vezetve egy teherautót leszorít az útról. Igaz vagy nem igaz, a leszorítás egy más dolog, de magát a gyorshajtást senki nem cáfolja. (Zaj, közbeszólások a kormánypártok padsoraiban.) Tehát nem ugyanaz, ebben igaza van Katona Béla frakcióvezetőhelyettes úrnak, de én most az okokról beszélek. Az okokról, hogy ebben az országban bizonyos körök bármit megtehetnek, megússzák, folyamatosan megússzák. (13.50) Ön kétségbe vonta, illetve riogatással illette az ellenzék felszólalását. De akkor, amikor százezreknek a nekik járó juttatást nem adják oda, következmények nélkül, akkor, amikor a magyar
