Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 10 (223. szám) - A földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - PODOLÁK GYÖRGY, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2848 Az már a törvény meghozatalakor is egyértelmű volt, hogy a piacnyitás és az Európai Unió által támasztott követelmények teljesítése csak fokozatosan valósítható meg, tekintettel az ágazat sajátos jellemzőire. Ezek közül a legfontos abb, hogy a földgázfelhasználás a magyar primerenergiafelhasználás szerkezetén belül 40 százalékos arányt képvisel, ezért minden, a földgáziparral kapcsolatos rendelkezés különösen érzékenyen érinti mind a nemzetgazdaságot, mind pedig a lakosságot. A kö vetkező lényeges sajátosság - csakúgy, mint a villamos energia vagy a távközlés esetében , hogy a földgázpiacot is Európaszerte hosszú időn keresztül természetes monopolvállalatok uralták, amelyek kizárólagosan rendelkeztek a szükséges infrastruktúrával, és a hosszú távú megtérülés jegyében tettek nagyon magas költségekkel járó beruházásokat. (11.10) A piacnyitásnak tehát tekintettel kellett lenni ezekre a beruházásokra, hiszen az újonnan piacra lépők a monopolszolgáltatók által már kiépített infrastruktú rákhoz kaptak hozzáférési lehetőséget. Így nem kellett, nem kell a jövőben párhuzamos infrastruktúrákat létrehozniuk. A vezetékekhez való hozzáférés biztosítása a versenytársak számára szigorú állami szabályozást igényel annak érdekében, hogy a korábbi mon opolvállalat a hozzáférést mindenféle megkülönböztetés nélkül tegye lehetővé, és ne részesítse előnyben a saját leányvállalatait vagy egyéb kapcsolódó vállalkozásokat. Csak így, a hozzáférési jogosultság állami szabályozás útján történő garantálásával való sítható meg a földgázipari vállalkozások közötti valódi verseny. Ezeket a garanciákat tovább erősíti az előttünk fekvő törvényjavaslat. A monopolisztikus jellegű piac további jellemzője volt, hogy a monopóliumokat a kizárólagos jogosultság mellett egyben k özszolgáltatási kötelezettség is terhelte, ezért a földgázellátó rendszer megfelelő biztonsági működése biztosítva volt. A piacnyitás során mindvégig kiemelt szempont volt és maradt is, hogy az újonnan piacra lépő engedélyesek ugyanúgy garantálják az ellát ás biztonságát és megfelelő minőségét, mint korábban a monopolszolgáltatók. A verseny megjelenésével ugyanakkor a fogyasztók egyre nagyobb köre, 2007. július 1jétől pedig kivétel nélkül minden gázfogyasztó jogosulttá válik arra, hogy a gázellátóját szabad on válassza meg az általa preferált szempontok - ár, minőség, földrajzi közelség, az energia forrása vagy egyéb környezetvédelmi szempontok - alapján. Ennek a versenynek a hosszú távon várható hatása az árak fokozatos csökkenése lesz, ugyanolyan ellátásbiz tonság mellett, mint amit korábban a monopóliumok garantáltak. Mindezeket azért idézem fel, tisztelt képviselőtársaim, hogy még egyszer lássuk, a hatályos gáztörvény megalkotásakor milyen előzményeket és szempontokat kellett figyelembe venni, és milyen köv etelményeknek kellett megfelelni. Egyértelmű volt, hogy egy monopolisztikus piac megnyitása csak alaposan átgondolt, nem túl drasztikus lépésekben valósítható meg, és az elmúlt másfél év tapasztalatai ezt igazolták. Csak így, fokozatos átmenettel biztosíth ató, hogy a liberalizáció nem veszélyezteti a földgázrendszer működését, a gázellátás biztonságát és a fogyasztók érdekeit. Mindezt az Európai Unióban is így gondolták, ezért a földgáz belső piacának megteremtéséről szóló '98as irányelv csak fokozatos pia cnyitást írt elő, ráadásul első lépésben kisebb mértékűt, mint amekkorát a már korábban megnyitott villamosenergiapiacon az első körben megköveteltek. A '98as gázirányelv gyakorlati tapasztalatai, valamint az a körülmény, hogy szinte minden tagállam az e lőírtnál nagyobb mértékben nyitotta meg földgázpiacát, a liberalizáció felgyorsítására sarkallta a döntéshozókat. Ennek eredményeképpen született meg a jelenleg hatályos új gázirányelv a földgáz belső piacának közös szabályairól, valamint további jelentős lépéseket tett az immár teljes liberalizáció irányába. Ezek közé sorolható a feljogosított fogyasztók körének 2007. július 1jétől minden fogyasztóra történő kiterjesztése, a szállító, elosztó vállalatok számára a jogi személy szerinti szétválasztás előírá sa, valamint a fogyasztók helyzetét erősítő intézkedések, többek között az az előírás, miszerint a tagállamok kötelesek biztosítani, hogy a feljogosított fogyasztónak ténylegesen is lehetősége legyen gázellátót váltani. Ez jelenti többek között annak a biz tosítását, hogy a
