Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 10 (223. szám) - A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. DANCSÓ JÓZSEF, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2835 hogy általánosan elterjedt ezek szerint Magyarországon a piaci folyamatok rosszhiszemű befolyásolása. Ha ez így van, akkor miért nem tettek ellene már valamit, illetve tessék bemutatni, hogy milyen intézkedéseket kellett hozni a felügyeletnek. Ilyenekről nem tudunk. Remélem, nem arról van szó, hogy ezt eltitkolták előlünk. Öt f ő kifogásunk van a beterjesztett törvénnyel kapcsolatban. Egyrészt rendkívül aggályos a befektetési hitel definíciójának változása. Eddig legalább fékek voltak beépítve a rendszerbe, amely gátat szabott a befektető túlzott eladósodásának, és már láttuk azt , hogy mit okozott a kilencvenes évek végén az árfolyamok csökkenésekor a hitelből fizetett portfoliók tömkelege mind a befektetők, mind a szolgáltatást nyújtók között. Most, amikor ismét nehezebb idők járnak a tőzsdei befektetőkre, hibás gondolkodás a for galom csökkenését hitelen keresztül megakadályozni. Itt van a következő problémás terület, a hozamgaranciák kérdése. Ebből a kilencvenes évek közepén már hatalmas problémák adódtak, de akár a Kulcsárügyre is hivatkozhatunk, ahol szintén hozamgaranciát vállalt a bróker, most pedig mindezt törvényerőre kívánják emelni. Úgy gondolom, hogy tőkére vállalt garancia lehetséges, de hogy hozamokra is, ez mindenfajta kockázatkezeléssel és viseléssel ellentétes. Az egé sz hozamgaranciát pedig elegendő lenne hozamot biztosító pénzügyi eszközökre, tőzsdei termékekre vonatkozó befektetési politikával alátámasztani az ügyfél részletes tájékoztatása mellett. Ne haragudjanak a kifejezésért, de ez nevetségesen sovány biztosíték . Egészen új instrumentumot is a tőkepiacról szóló törvény hatálya alá kíván vonni a tervezet benyújtója: az üvegházhatású gázkibocsátási egységekre és légszennyező anyagkibocsátási jogokra vonatkozó opciók határidős és egyéb származtatott ügyleteit. A jav aslat indokolásából megtudhatjuk, hogy ez nem jelenthet alapot levegőszennyezési joggal kapcsolatos magyar szabályozás megalkotásához. Ráadásul homályos utalást olvashatunk még arra vonatkozóan is, hogy adókedvezményekkel tervezik a kibocsátási egységek ad ásvételét ösztönözni. Mindezek alapján azt mondhatjuk, hogy egyrészt nincs törvényi garancia arra vonatkozólag, hogy nem jön létre hazánkban előbbutóbb a levegőszennyezés joga és ezen jogok adásvétele, de hogy ehhez adókedvezmény is járulhat, úgy, hogy a részleteit sem ismerjük, azt hiszem, ezt így sürgősen le kellene venni a napirendről. Úgy gondolom, hogy ezt a lehetőséget csakis komplexen, minden hatását bemutatva lehet csak megtárgyalni, egy elemét ismertetve alkalmatlan ennek a kényes ügynek a megvita tására. A tőzsdekényszer alól kivételre kerülnek a magyar állam készfizető kezességvállalásával forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok is. Ezt még így önmagában támogatni is lehetne, ám vélhetően inkább arról van szó, hogy szabad kezet k apjon az MFB Rt. vagy más kibocsátó a PPPs konstrukciók kontroll nélküli finanszírozására, és bárhogy is trükköznek, végső soron az államadósság növelésére. Végül a kifogásaink között szólni kell a részvénytársaságok zártkörűvé és nyilvánossá nyilvánításá ról. Ez persze eddig is megvolt a gazdasági társaságokról szóló törvényben, de nem ilyen formában. Önmagában csak az, hogy a társasági szerződéseket meg kell változtatni, és mondjuk, a cégtáblákat, levélpapírokat, irományokat le kell selejtezni, több száz millió forintos többletköltséget jelent a cégeknek. Úgy idevetni ezt a módosítást, hogy ezzel összefüggésben a többit, a lényegit nem ismerjük, úgy vélem, csak a bizonytalanság érzését növelnénk vele, ráadásul az oly sokat hangoztatott versenyképességi ele mek is ilyen apróságokból tevődnek össze. A többi apróság már eltörpül az előbb említett alapvető kifogások mellett. A törvényjavaslat folyamatosan kis- és középvállalkozásokról beszél bizonyos helyeken, a magyar szabályozás mikrovállalkozása pedig kimarad . Megszámlálhatatlanul sok helyen “személy”t említ a javaslat, vélhetően természetes és jogi személyt ért alatta, de nem derül ki az, hogy melyiket - esetleg mindkettőt? Kibocsátott alaptőkéről szól a javaslat, amely közgazdaságilag értelmezhető ugyan, ám precízebb lenne a számvitelileg és jogilag is megragadható “jegyzett tőke” kifejezést használni.
