Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 10 (223. szám) - A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2830 felüg yeleti eszközök közötti együttműködés is erősödik. A jogosulatlan tevékenységvégzés visszaszorítása - a közelmúltban ilyen volt az úgynevezett Baumagügy is - érdekében kiterjesztésre kerülő felügyeleti intézkedési jogkörök megfelelő alkalmazása csökkenti az ügyfelek megkárosításának lehetőségét, és erősíti a pénzügyi piacok tisztaságát, a működésükbe vetett bizalmat. Ha már a pénzügyi piacok működésébe vetett bizalmat említettem, fontos tényezőnek tekinthető a befektető szempontjából, hogy egy értékpapír k ibocsátója képes lesze az értékpapírban foglalt kötelezettségeket azok birtokosai felé bármikor teljesíteni. Ez nagymértékben függ a kibocsátó üzleti tevékenységétől, pénzügyi helyzetétől, valamint ezek várható hosszú távú alakulásától, ezért az értékpapí rok kibocsátóit a kibocsátást megelőzően, majd azt követően folyamatosan széles körű tájékoztatási kötelezettség terheli. (9.40) A tőkepiacok globalizációjának erősödésével, a tőkebefektetések nemzetközivé válásával egyre komolyabb problémát jelentett az o rszágonként eltérő tájékoztatási kötelezettség, amely az összehasonlítás nehézségein túl jelentős adminisztrációs és költségterhet jelentett a kibocsátók számára. A kibocsátási tájékoztató tartalmának és szerkezetének egységességével és rugalmasságával leh etővé válik, hogy engedélyezésére csak egy esetben kerüljön sor, ezt követően pedig a tizenkét hónapos érvényesség idején az adott értékpapír bármely tagállamban forgalomba hozható, illetve szabályozott piacra bevezethető legyen. A különösebb fogyasztóvéde lmi intézkedéseket nem igénylő zártkörű forgalomba hozatal szabályai is egyszerűsödnek azáltal, hogy nem lesz szükség információs összeállítás készítésére, és a felügyelet számára is csupán egy utólagos bejelentési kötelezettséget kell teljesíteni annak ér dekében, hogy a zártkörűség feltételeinek megfelelését a felügyelet adott esetben ellenőrizhesse. Egyszerűsítést jelent a hatályos szabályokhoz képest az is, hogy a nyilvános forgalomba hozatal és a szabályozott piacra való bevezetés akár egy lépésben is m egtörténhet, illetve hogy a szabályozott piacra történő bevezetéshez nem kötelező forgalmazót igénybe venni. Nem lesz kötelező a kibocsátó és a forgalmazó egyetemleges felelősségvállalása sem, ezt azonban fel kell tüntetni a tájékoztatóban, illetve továbbr a is egyértelműen megállapíthatónak kell lennie, hogy mely információkért ki vállalja a felelősséget. A tájékoztató közzététele során előtérbe kerülnek az elektronikus formák, amelyek a befektetők esetében a gyorsabb és hatékonyabb információhoz való hozzá férést, a kibocsátók számára pedig a költségek csökkenését eredményezik. A felügyelet honlapján minden befektető számára elérhető lesz az az információ, hogy mely kibocsátó tájékoztatója hol tekinthető meg. Tehercsökkentő változásként értékelhető a tájékoz tató nyelvének meghatározása is, a továbbiakban ugyanis nem minden esetben kell magyar nyelven is tájékoztatót készíteni. Ha egy értékpapírt más tagállamban is forgalomba hoznak, vagy szabályozott piacra más tagállamban is bevezetnek, a tájékoztató a magya r és a más tagállam felügyeleti hatósága által elfogadott vagy a nemzetközi pénzügyi piacokon általában használt nyelven is elkészíthető. Ha azonban az értékpapírt kizárólag Magyarországon hozzák nyilvános forgalomba, akkor a magyar nyelv továbbra is kötel ező. Ugyancsak kötelező hazai nyilvános forgalomba hozatal esetén egy összefoglaló készítése magyarul abban az esetben is, ha a tájékoztatót más nyelven készítették. A kibocsátási tájékoztatóra vonatkozó szabályok módosulása, egységesítése és ezzel egyidej ű egyszerűsödése várhatóan ösztönzi majd a nyilvános értékpapírkibocsátásokat, illetve az értékpapírok tőzsdei bevezetését, amely a hazai tőkepiac fejlődésére is várhatóan kedvező hatást gyakorol majd. E hatást erősítik a piac működési kereteiben bekövetk ező változások, mint például a befektetési hitelezés korlátozásainak eltörlése vagy a különböző befektetési jegyek, sorozatok, amelyek egyebek mellett a befektetők jobb kiszolgálását teszik lehetővé. Mindez végső soron
