Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 9 (222. szám) - Bejelentés frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - GYURCSÁNY FERENC miniszterelnök:
2684 frontokon, védtelen civilként a hátországban. Százezreket vittek 1944ben német megsemmisítő táborokba, majd másokat 194445 fordulóján kényszermun kára a Szovjetunióba. Sokan onnan sem tértek haza. Szeretném hinni, hogy nem teremtődik soha olyan légkör hazánkban, ami arra kényszeríti a polgárokat, hogy csak részlegesen vallják, vállalják veszteségeiket. Szeretném, ha itt és most együtt hajtanánk feje t a nagy háború valamennyi magyar áldozatának emlékezetére. Kérem képviselőtársaimat, hogy egyperces néma felállással tisztelegjünk emlékük előtt. Köszönöm. (A jelenlévők egyperces néma felállással tisztelegnek az áldozatok emléke előtt.) Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! A bizottsági elnöki értekezlet alapján tárgysorozatbavételre, illetve ajánlás készítésére kijelöltem a bizottságokat. Érdeklődő képviselőtársaim a szokásos módon, az informatikai hálózaton kaphatnak információt. Bejelentés frakcióvezetőhelyettesek megválasztásáról ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Bejelentem, hogy a Fidesz képviselőcsoportja Gógl Árpád képviselőt, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja pedig Kapás Zsolt és Újhelyi István képvisel őket frakcióvezetőhelyettesnek a május 9ei, 10ei ülésnapra megválasztotta. Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Tisztelt Képviselőtársaim! A mai napon napirend előtti felszólalásra jelentkezett Gyur csány Ferenc miniszterelnök úr, “Huszonegy lépés a magyar egészségügy megújulásáért” címmel. Miniszterelnök úr, öné a szó. GYURCSÁNY FERENC miniszterelnök : Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Az elmúlt he tekben Magyarországon újra nagyon fontos dolgokról kezdtünk el beszélgetni; fontos dolgokról, amelyek a hétköznapjaink része: munkáról, jövedelemről, megélhetésről, időnként előjogokról, máskor pedig kiskapukról. Olyan dolgokról beszélünk, amelyek alapján nagyrészt eldől, hogy könnyebb vagy nehezebb élni egy országban; hogy jobban vagy bonyolultabban megy az emberek sorsa; úgy érzik, hogy igazságos környezet veszi őket körül, vagy úgy, hogy mindig a kisember húzza a rövidebbet; hogy vannak, akiknek indokola tlanul, méltánytalanul előny jut, mások pedig nem részesedhetnek ugyanezekből a javakból. (13.10) Azt hiszem, hogy valamennyiünknek az a szándéka, hogy Magyarországot élhetőbbé, igazságosabbá tegyük, az a szándékunk, hogy jobbá tegyük ezt az országot. Ki i lyen, ki meg olyan programmal rendelkezik erre. Erről a szándékról szól, ettől a szándéktól vezetjük a száz lépés programját egyesével, egymás után végiggondolva, hogy melyek azok a területek, amelyeket megváltoztatva, amelyeket jobbá téve, amelyeket átlát hatóbbá téve alkalmasabbá tehetjük arra, hogy befogadják a boldogulni kívánó, a jobban élni kívánó embert. Azt is mondhatnám, hogy a száz lépés programja a hétköznapi emberekről szól, a hétköznapokról; ha nem érti senki sem félre, akkor azt mondom, hogy a kisemberről szól, arról szól, hogy hogyan lehet egy rendezett és biztonságos Magyarországot teremteni. Mély meggyőződésem, hogy a rendezett Magyarország, ha úgy tetszik, a szabadság rendjének Magyarországa, a biztonságot
