Országgyűlési napló - 2005. évi tavaszi ülésszak
2005. május 3 (221. szám) - A budapesti agglomeráció területrendezési tervéről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - SOLTÉSZ MIKLÓS (Fidesz):
2662 jövőben. Hogy ilyenek ne fordulhassanak elő, azt javaslom, hogy az erdőgazdálkodási térség 10 százalékát csökkent sük 2 százalékra. Ez egyébként az erdőgazdálkodási felépítmények létesítéséhez elegendő. Hasonlóképpen szeretném, ha a mezőgazdasági térségnél is visszalépnénk a 7. § (1) bekezdésében a 10 százalékról 5 százalékra. Megint elmondhatnám, hogy építé si telek léptékű szabályozást ne ültessünk mezőgazdasági térségbe, mint ahogy az erdőgazdálkodási térségbe se tegyük oda. Ugyanez a helyzet a mezőgazdaságnál is, mint az erdőgazdálkodásnál, az úgynevezett mezőgazdasági épületek tökéletesen megépülhetnek, m inden mezőgazdasági műveléshez szükséges felépítmény, tározó, az összes többi, ami idetartozik, megépíthető az 5 százalékos beépítés mellett. Egyébként, hogy ez szinkronizálna azzal, amit a terv maga is mond, az 5 százalékkal, a 8. §ban azt látjuk, hogy z öldövezet részét képező mezőgazdasági térségben már a tervezők is, a javaslattevők is 5 százalékot látnak szükségesnek. (14.50) Tehát 2 százalék és 5 százalék, ennél magasabb területre nincs szükség. A hátralévő időben egy szívfá jdalmamat szeretném elmondani mint XII. kerületi lakos, hogy a törvény igencsak hebehurgyán és hajánál előkapottan külön szól a Kelenföldi pályaudvarról. Miért csak a Kelenföldi pályaudvarról szól? Soltész képviselőtársam ezt a módosítójában jól megfogja, hogy az összes budapesti pályaudvar rendezése, fejlesztése szükséges Budapest szempontjából. A kelenföldi azért fáj egy XII. kerületi önkormányzati képviselőnek különösen, mert úgy beszélünk a Kelenföldi pályaudvarról, mintha annak a végállomása nem a Déli pályaudvarnál lenne. Úgy beszélünk egy kelenföldi fejlesztésről, hogy elfelejtjük a Déli pályaudvart. Ezt az egész szabályt nem kivenni kell a törvényből, hanem ide kell tenni, Budapesten a Kelenföldi pályaudvart alkalmassá kell tenni a nagy sebességű von atok, valamint az elővárosi vasúti hálózat fogadására, a Déli pályaudvart is és az összes többi pályaudvarunkat, úgy, mint Bécsben van, gyönyörűen beépíthető minden. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Ferihegy is ugyanígy a levegőből van előkapva, de lejárt az időm. Szeretném megfontolásra javasolni, hogy a törvényjavaslat ősszel kerüljön további megvitatásra, a szakemberek pedig addig dolgozzanak. Köszönöm a szót. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm szépen. Kétperces felszólalásra megadom a szót Soltész Miklós képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjából. SOLTÉSZ MIKLÓS (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Ha megengedi, akkor én még Varju László korábbi felszólalásához szólnék, mert később nyo mtam meg a gombot. Igaz önnek az a mondata, képviselőtársam, hogy nem feladata a törvénynek, hogy forrást teremtsen, de abban az esetben, ha az önkormányzatoktól forrást von el, forrásbevonási lehetőséget von el, akkor nagyon nagy hibát vétünk, és nagyon n agy hibát vét ez a törvény, vagy nem biztos, hogy ez a törvény, de hogy emellett párhuzamosan nem jelenik meg olyan lehetőség, amely az önkormányzatok katasztrofális helyzetén valamilyen módon segíteni tudna. Ha nem teszünk emögé valamit, akkor itt csak fo rráselvonásról van szó. Ugyanis az önkormányzatok az elmúlt másfél évtizedben nemcsak önös érdekükből, nemcsak kapzsiságból, nemcsak azért, mert tönkre akarták tenni a környezetüket, azért vontak belterületbe külterületi részeket, akár erdőket, akár szántó kat, nemcsak ezért, hanem egyrészt mert igény volt rá, mert Budapest az elmúlt évtizedben lakhatatlanná vált, a másik oldalról pedig azért, mert forrásokra volt szükségük, és arra a pénzre szüksége volt soksok önkormányzatnak, akik nem tudták előteremteni iskoláik, óvodáik és egyebek fenntartásához szükséges pénzeszközöket.
